Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén
1. Az 1300-1470 közötti korszakot tárgyaló szintézis leginkább vitatható, a művészettörténészeket irritáló megoldása a magyarországi középkor másfél évszázadát egységként kezelő, „külső" adatokból és megfontolásokból, történeti forrásokból kiinduló, strukturális rekonstrukciója és ezzel párhuzamos, a művészettörténeti stílustörténeti fogalmakat elaprózásukkal, csak generációnyi érvényüknek elismerésével is csupán másodlagos szerephez juttató tárgyalásmódja volt. 5 Meglepetés, hogy (az éles szemű Takács Imre egy „úgynevezett" jelzője kivételével, i. h.) nem érte különösebb megjegyzés a legprovokatívabb megoldást, a „közép-európai" stílus fogalmát. Pedig a jelző és a jelzett szó összetartozása itt a leginkább vitatható, a javasolt horizont ez esetben szorulna a legtöbb pontosításra. Ráadásul, hallgatólag ez a javaslat áll a legnagyobb ellentmondásban a prioritás-keresésen alapuló hagyományos nemzeti állásponttal/okkal is, akár mellőzve azokat, akár pragmatikus utat keresve összeegyeztetésükre. Mindenképpen a szerkesztőt és „generációs" társait s a kort (az 1987-ben megjelent kötet kéziratainak többsége 1982 táján volt készen, s a „kor" határa 1994-gyel, a táji sajátosságot képviselő történeti régió definícióját kereső Pannónia rgg^a-vállalkozás jelentkezésével adható meg) erősen foglalkoztató problémára utal a terminus. 6 Itt azonban bennünket nem általánosságban a „közép-európaiság" tudata érdekel, hanem azok a jelenségek, amelyeknek értelmezését ebben a kontextusban végezhetjük eredményesen. Számuk az eltelt időben gyarapodott. A Nagy Lajos-kori magyar udvari művészet jellegének (egyben stílusváltozásának) legjelentősebb, ez irányú tényei a Képes Krónika vizsgálataihoz fűződnek. Fontos a miniatúrasorozat datálásában a szerkesztés 1358-as dátumának immár véglegesen elismertnek mondható irányadó jelentősége (s annak a legalábbis nag)' valószínűsége, hogy az OSzK Cod.lat. 414. sz. kézirata maga a szóban forgó, a különféle gesta-kéziratokból a krónikaíró által, a miniátorműhely párhuzamosan végzett munkájára tekintettel szerkesztett példány, s nem annak valamely, elképzelhető másolata). Nem kevésbé jelentős a Krónika miniatúrái által képviselt stílus világos elhatárolása a korábban az udvar értelmiségi körében elterjedt bolognai importjelenségektől. A 14. század ötvenes éveiben modernnek számító csehországi előképekre vonatkozó, főleg ikonográfiái érveken kívül (a vitéz lovagi és a bölcs, békés uralkodók ideálportréinak differenciálása, IV. Károly császár portréikonográfiájának elemei 7 ) szorosabban vett stiláris érvek is felhozhatók. Elsősorban a frontispicium fejlécének uralkodói maiestas-képéhez tartozó, perspektivikus, olaszos stílusú architektúra illik bele a 14. század közepe utáni északi italizálás stiláris összképébe. 8 A kulcsemlék, Arnost z Pardubíc prágai érsek glatzi Madonna-oltártáblája pontos, 1343-ra való datálását annak a Robert Suckalénak köszönhetjük, aki - Bajor Lajos udvari művészetének tárgyalása során - új szempontokat vezetett be a giottói újítások udvari művészeti jelentőségének tárgyalásába is. 9 Az architektúratípus emlékeinek sorában jelentősek Johannes von Neumarkt Liber viaticusának, a prágai Nemzeti Múzeum Laus Mariae-kéziratának miniatúrái, a voraui Lectionarium, a boroszlói Szentháromság-tábla. Különböző, eltérő stílusfázisokhoz tartozó, de a IV. Károly-kori prágai udvari művészet kialakulásának szakaszában egyaránt jelentős itáliai tendenciákhoz tartozó emlékek. 10 E stíluskörhöz tartoznak az Istanbuli Antiphonale miniatúrái - a Képes Krónikától s így feltehetően az udvari körtől megkülönböztető sajátosságuk a meghatározó nápolyi stíluselemek hiányában van." Az újabb kutatási fejlemények legfőbb tanulsága: a hazai könyvfestészet stílusainak megkülönböztetésére sincs remény másként, mint a közép-európai általános tendenciák kontextusában. Ezekhez járulnak az udvari szférában különös fontosságú, „internacionális" jelenségek: a cseh 14. századi udvari művészet nápolyi komponensének vizsgálata egy időben indult a Képes Krónikával kapcso-
