Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Császár László: Korai „népieseink” és a modernizmus

Milyen felfogásokkal is találkozhatunk? 1. Olyan építészettel, amelyen a korai időktől kezdve alkotója alig-alig változtatott, vagyis kezdeti magyarosságát - fittyet hányva az építészeti divatoknak - mindvégig megtartotta. Erre egyetlen, de tökéletes példánk van, ez pedig Kós Károly. Anélkül, hogy a miérteket kutatnánk - hiszen más esetekben talán meg sem tudjuk válaszolni azokat - itt elmondhatjuk, hogy Kós következetes magyaros-erdélyi stílusának, azon tülmenően, hogy ott lakott és nem akarta megtörni az erdélyi települések egységét, az lehetett a fő mozgatója, hogy ellensúlyozza a magyar városképet már akkor buzgó lelkesedéssel románizáló törekvéseket. Ezek tipikus bizánci-ortodox kupolás templomok, havasalföldi udvarházak építésében nyilvánultak meg kicsit hasonlatosan ahhoz, ahogy a török alatt átalakult a magyar városkép a minaretekkel, dzsámikkal és medreszékkel. Nagyon sok példát hozhatunk fel a Kossal kapcsolatos állításunk alátámasztására (pl. Sepsiszentgyörgy: református iskola, 1926; református leánygimnázium és sok más). Itt csak eggyel foglalkoznék részletesebben, és ez az Építészet c. folyóirat 1941/4. füzetében közölt tervrajz, Kalotaszegi múzeum és kultúrház címmel. Azért is választottam ezt a művet, mert itt csapnak össze leginkább Kós konstruktív elvei és modern „simasága". (1. kép) Az alaprajz L alakú, ezt az udvart körülvevő fal egészíti ki téglánnyá. A kultúrház nagytermének tömegét a hosszanti múzeumi együttes ellensúlyozza, mintegy a csuklópont, a torony körül. Nos igen, a torony. Ez még a késői többi „népinél" is jellemző elem, magas toronysisakkal, fiatornyokkal. Egyáltalán nem kétséges senki előtt, honnan a motívum. Ezenkívül a tetőtéri terek oromzatos ablakai visznek még - az egyébként puritán homlokzatokba - megfelelő aromát. 2. Most pedig lássuk a másik szélsőséget. Ezt leginkább Kozma Lajos és Jánszky Béla, illetve a Jánszky-Szivessy páros biztosítja nekünk, de némiképp Györgyi Dénes is. Kozma Lajos is abból a népies, magastetős, oromzatos, fafaragásos eszmevilágból indul a század első évtizedében, mint több más kortársa. Alkotó tevékenységének több szakasza is van. A tízes évek elejének hatása jelentős volt munkásságára, melyet a Lajta-irodában töltött el. Grafikusi, bútortervezői, iparművészi munkái révén vált közismertté az ún. Kozma-barokk a két világháború között. A dekorativitásból a modern felé két kis családi házával tette meg az első lépéseket 1930ban. Különös szerkezeti szépségű közismert Lupa szigeti nyaralója. Kozma ilyen előzmények után jutott el a modernizmus minden népieskedés nélküli vállalásához, mint ahogy ezt a Vadász utcai szalagablakos épületénél (sajnos átalakítva) az Átrium mozinál s más hasonló, erősen modern házainál látjuk. Az Átrium-ház azért is érdekes számunkra, mert acélvázszerkezetű éspedig azzal a rendszerrel készült, amelynél az oszlopot alkotó acélgerendamag köré spirálvas erősítésű teherhordó betont köpenyeztek. Az e korban épült további vázas struktúrákkal ellentétben (pl. Magyar Általános Fogyasztási Szövetkezet bérháza a Harminckettesek terén, vagy a Salgótarján-Rimamurányi Vasmű székháza a Kossuth téren a Földművelésügyi Minisztérium mellett), itt már világos utalások érezhetők a vázas szisztémára. A modern építészet szellemisége nemcsak az említetteket hatotta át a korai ifjúság elszántsága ellenében és csökkenésével, hanem pl. Jánszky Bélát és Szivessy Tibort is. Azért írom nevüket így egymás mellé, mert századunkban két időszakban is társultan dolgoztak (1912-1918 és 1926-1932). Jánszky Béla építészi útja bizonyos hasonlatosságot mutat Györgyiékhez. Az első világháború előtti munkái pontosan illeszkednek az ún. „fiatalok" akkori népi építészeti felfogásához. (Zebegényi tervrajzai, FTC klubház, Baja: Szász János lakóháza és egyebek.) De a budapesti Dankó utcai lakóházunk (Szivessyvel) 1912-ből Lajta színvonalán áll. 1932-ben épült Pasaréti családi háza már nélkülöz minden népi romantikát.