Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez

3. kép. Budapest, XII. Adonis u. 4., A Repos-villa, földszinti alaprajz. Diescher József terve, 1871 jes neve annak a testületnek, melyet hol választmánynak, hol egyszerűen építési bizottságnak neveztek) átadták, s a szükséges határpontokat kijelölték. Az erről szóló beszámolóból megtudjuk,

8 hogy a kápolna titulusa az ekkori szándék szerint Nagyboldogasszony volt, s az oltárkép ingyen elkészítését Warschag Jakab már korábban elvállalta. Bár az épületet még abban az évben tető alá akarták hozni, valószínűbb, hogy csak a következő év tavaszán fogtak hozzá. Mindenesetre 1855 szeptemberében már „az egyház falai, teteje, tornyon kívül készen állnak".

9 Hogy a torony - miként a Vasárnapi Újság beharangozta

1

" - elkészült-e még ebben az évben, azt nem tudjuk, de valószínű, s így az épület nagyjából vagy teljesen 1855-ben tető alatt volt. Ami hiányzott, az a belső kialakítás, a belső berendezés volt. Erre utal, hogy 1857. május 2-án felségfolyamodvánnyal fordultak a császárhoz, hogy a templom belső berendezéséhez támogatást nyújtson. Az uralkodó ez év november 17-i döntésével engedélyezte, hogy e célra a vallásalap terhére 200 forintot folyósítsanak.

11 Az események további alakulásáról, Ybl Miklós közelebbről meg nem nevezett szereplésén kívül, nincs tudomásunk. Az említett szereplésről egyik forrásunk azt mondja, hogy „a kápolna pedig Ybl építész úr szorgalmából 1860-dik évi okt. 7-én szent László dicső magyar király tiszteletére az áldott Bíbornok úr által felszenteltetett."

12 Egy másik forrás szerint „Ybel, der die Kapelle vollends ausgebaut hat".

13 Az Ybl Miklóssal kapcsolatos közlésen túl a felszentelés eseménye alkalmat adott rajzolt képének megjelentetésére és olyan írás közlésére, melyben a kápolnáról ma már máshonnan hozzá nem férhető részleteket tudunk meg. így az egyik beszámoló

14 elmondja, hogy a „kápolnát belül sz. László király csinos képe ékesíti. A Szentet fehér lovon ülve, koronával fején, királyi palástjában, egyik kezét ég felé terjesztve, másikkal pedig bárdot tartva, mellyel a sziklát megüti, honnan rögtön forrás fakad ki, ábrázolja. A kisded szentély és hajó boltozata égszínre van festve,