Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete
lyet akkor készítettek, mikor az épület egyházi célokat szolgált." 15 Az épület 1811es felépítése után az ismert tulajdonváltozások között egyházi birtoklásra adat nem maradt fenn, így legfeljebb bérelhették az utcai szárny emeleti részét. 4,i A Döbrentei utca szabályozására 1869. június 18-án Varásdy Lipót készített tervet, ez telkünk utcavonalát csak kismértékben érintette: az utcavonal minimális mértékben a Duna felé tolódott. 17 Épületcsoportunk környezete a múlt század végénjócskán megváltozott: míg a Döbrentei utca nyugati oldalán nagyrészt tovább élt a korábbi beépítés (így 7 a mi 19. század eleji épületeink is), a keleti oldal kis házai helyén a múlt század utolsó harmadában nagy historizáló épületeket emeltek. (6. kép) Az árvízveszély miatt mind a rakpart, mind a Döbrentei utca szintjét kb. 1,5 méterrel megemelték, hasonlóan a budai Dunapart többi részéhez. A Tabán múlt század végi rendezésekor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elkezdte a budai körút kialakítását, amelynek részeként az 1890-es évek végén értek el a Szarvas térhez, s azt két méterrel le is süllyesztették. 48 Fennmaradt egy 1890 áprilisában készült szabályozási terv a térről, ahol jől látszik, hogy az Apród utca szabályozási vonala belemetsz a 12. sz. épület kontúrjába. 49 A Marek-féle 1873-as részletes Budatérkép hivatali példányára 50 rávezették a későbbi kisajátításokat, bontásokat is. (1. kép) Ezen így az is látszik, hogy a tabáni templom szentélye mögött a 804. számú telket 1902-ben sajátították ki, majd az Apród u. 12. számú sarokház (803. sz.) következett az Apród utca - Attila körút sarkán, amelyet ekkor le is bontottak. Ugyancsak e térkép szerint az Apród utca keleti szabályozási vonala beljebb került az 1890-es Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervhez képest, így az utca páros oldala, leginkább a 10. számú ház, Virág Benedek egykori lakóhelye is végveszélybe került. (7-10. kép) Az 1930-as évekre szinte az egész Tabánt lebontatta a Főváros. 51 Ekkorjelent meg néhány, Virág Benedek lakóházával foglakozó publicisztika, s így sikerült megmenteni az épületet. 52 A Döbrentei u. 9. utcai részén a harmincas években a „Háromcsőrű kacsa" étterem működött, 1937-ben Tarnai Lajos terve szerint alakították át. 53 A második világháború sajnos alapvető fordulatot hozott az épületcsoport sorsában: a Virág Benedek-ház (Apród u. 10.), valamint az egykori Hét Választó fogadó épülete (Döbrentei u. 7.- Apród u. 8.) súlyosan megsérült, ezért néhány év múlva mindkettőt le kellett bontani. Az Apród u. 10. számú ház középső épületrésze - az előtte lévő utcai szárny bontása miatt - ekkor közvetlenül az utcavonalra került, helyreállítását Lopták Irén tervezte 1959-ben. Ugyanekkor folyt le Ország Béla tervei szerint a Döbrentei u. 9. számú ház restaurálása is. 54 A megmaradt Döbrentei u. 9. - Apród u. 10. számú ház néhány más közeli műemléképülettel együtt őrzi a Tabán egykori keleti, Duna melletti városrészének emlékét. JEGYZETEK 1. Rédey Dezső: Tabán és a 900 éves tabáni plébánia. Bp., 1939.; Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 4. Budapest műemlékei. 1. Szerk. Pogány Frigyes. Irta: Horler Miklós et al. Bp., 1955. 712-721., 755-756. [továbbiakban: MAIT 4.]; Budapest története. Szerk. Gerevich László. 3. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Bp., 1975. 44., 280-282. A Tabán népességéről ld. Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten. (1686-1703). Tanulmányok Budapest Múltjából, 13. Bp., 1959. 57-101. 2. Az egyik telek a plébániatemplom tulajdonában volt: 1724. december 1-én vették tőlük Antonius Miloradovics és felesége: Mária 175 forintért. Budapest Főváros Levéltára, [továbbiakban: BFL] IV. 1009/c. Buda város telekkönyvi iratai. Gewöhr Protocoll. Tabán Lib. 3. fol 140.
