Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete

3. A Szarvas-ház előtti korláttal körülvett terasz jelzi például az ottani - mainál magasabb - szintet ld. Radnai Lóránt: Tabán. Bp., 1967. 22. (Műemlékeink) - ugyanakkor a Döbrentei u. 9. számú épületünk előtt a mai járószintnél kb. 1,5 méterrel alacsonyabb végigfutó árok őrzi az eredeti utcaszintet. 4. Farkas Elemérné: A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke. Bp., 1965. 2.: 507., 515. 5. Erről: Morvay Endre: A pest-budai röpülőhíd. Tanulmányok Budapest Múltjából, 19. Bp., 1972. 131149. 6. Állítólag már a 15. században is megvolt: Gundel Imre - Harmalh Judit: A vendéglátás emlékei. Bp, 1979. 110. Az adat forrását nem közlik. Lehet, hogy csak a név öröklődött. 7. A magyar vendéglátóipar története. Szerk. Ballai Károly. 1. Bp., 1943. 199. 8. Tudósítás. Vereinigte Ofner und Pester Zeitung, 1804. november 29. No. 96. 1225-1226. 9. A nyomtatvány fotóját közli: Konrádyné Gálos Magda: A budavári Fortuna fogadó. A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Evkönyve, 1. Bp., 1970. 122. 10. Lipszky - Stein térképe: BTM Kiscelli Múzeum, ltsz. 14755. Lipszky a következő fogadókat tünteti fel a Tabánban: 86. Wirthaus z. Schwarzen Adler; 88. Wirthaus zur Goldenen Krone; 89. Wirthaus zum Goldene Bretzen; 90. Wirthaus zum Goldenen Baren; 91. Wirthaus z. Goldenen Mitzen; 82. Wirthaus z. Goldenen Gans; 80. Wirthaus z. Rothen Ochsen. 11. Kutatási jelentés. In: Farbaky Péter (tanulmány) - Bodor Imre (falkutatás): Budapest, Döbrentei utca 9. - Apród u. 10. Tudományos dokumentáció, 1997. Kézirat. Hild-Ybl Alapítvány archívuma. 51-54. 12. A hazai barokk boltozatok fejlődési fázisairól: Andorne Tóbiás Judit: A XVII-XVIII. századi Magyarország barokk templomépítészetének szerkezeti kialakulása és fejlődése. Epítés-Epítészettudomány, 6, 1974, 3-4. 341-386. 13. Virág Benedek (Dióskál, 1754 - Buda , 1830). gyermekkorát a Somogy megyei Nagybajomon töltötte, majd Nagykanizsán és Pécsett tanult. 1775-ben belépett a pálos rendbe, majd pappá szentelése után 1781-től Székesfehérvárott tanított. 1785-ben a pálos rend feloszlatása után továbbra is oktatott. 1794-ben költözött Pestre, s egy ideig a Batthyány családnál működött házitanítóként, majd a tabáni épületbe költözött. Itt nyugdíjából rendkívül szerényen élt. Elsősorban ódaköltő volt, élete utolsó három évtizedében a Magyar Századok című többkötetes magyar történetén dolgozott. (N. L. [Négyesy László]: Virág Benedek. In: A Pallas Nagy Lexikona. 16. Bp., 1897. 882.; Kisbá?i EmiiVirág Benedek (1754-1830). Bp., 1937.; Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. Kenyeres Agnes. 2. Bp., 1969. 1003-1004.) 14. Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi: Váczy János. 8. Bp., 1893. 91. (Kazinczy levele Döbrentei Gábornak, 1810. szeptember 19.). Vitkovics említett, Kazinczynak írt levele: uo. 80-81. 15. Schüler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Bp., 1934.; Budapest története. 3. i. m. 281. 16. MAIT 4. i. m. 708. 17. BFL 1002/mm. Buda város tanácsának iratai. Építési iratok (Baucommission). 21 f. 3698. számú ülés. a terv jelzete: BFL XV.301. BG 25. 18. Zakariás G. Sándor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében. Tanulmányok Budapest Múltjából, 12. Bp., 1957. 279-312. Idézett hely: 304-305. A Tárnok u. 6-ról ld.: Imrényi Béla: Budapest, I. Tárnok utca 6. sz. lakóépület helyreállítása. Műemlékvédelem, 7, 1963, 3. 134. A Medve utca 36. sz. házról, az 1948-ban lebontott Csalogány utca 13. sz. házról, valamint a régi Szt. János Kórházról ld. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 6. Budapest műemlékei. 2. Szerk. Pogány Frigyes. Bp., 1962. 248-249., 276-278.,305. [továbbiakban: MMT 6.]; A Gyorskocsi u. 3.-ról: MMT 4. i. m. 596.; az Alkotás u. 9. sz. ún. Steiger-házról: Zakariás 1957, i. m. 298. 19. BFL IV. 1002/mm. Buda város tanácsának iratai. Építési iratok (Baucommission) 1813. április 13i ülés, 103. számon. A terv jelzete: BFL XV. 301. BC 85. 20. Zakariás 1957, i. m. 16. kép. 21. Például BTM Kiscelli Múzeum, Fotótár: 109/6x9, 9669/6x9, 3086/9x12. neg. sz. 22. Uo. 109/6x9. számú fotó. 23. A 19. század közepén Dillmann Jakab, majd a végén Róth Lajos tulajdonában volt a pékség. A pékség történetéről és Virág Benedekről: Virág Benedek. Budapesti Hírlap, 1905. december 24. 2-3. 24. BTM Kiscelli Múzeum, Fotótár 553/6x9. neg. sz. - az udvar nézete a kapualj felé, a kapualj felől Csánky Dénes vízfestménye mutatja az udvart, háttérben a mai kétkarú szabad lépcső elődjével. Alárjás Viktor: Csánky Dénes budapesti vízfestményei. Magyar Művészet, 10. 1934. 322. 25. Tamás Ernő: Két nevezetes épület áll még Tabán megmaradt részén. Pesti Hírlap, 1935. április 21. 44. 26. Virág Benedek. Budai Hírlap, 1905. december 24. 2. 27. Virág gutaütésben halt meg, szobájában: Zuboly könyve. Bányai Elemér válogatott munkái. Bp.,1916. 225.' 28. BFL XV. 301. BC 27.