Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén
tervei szerint. Berendezése új, csak az előcsarnokban elhelyezett fatubernákulum és rajta egy későbarokk fafaragvány, egy Mária-szobor származhat a régiből. Egyetlen azonosítható tárgyról tudunk: a gyönyörű faragású tölgyfa szószékről - melyen könnyedén siklott át egykor a vizitátorok szeme. A tüskevári pálos kolostor ebédlőjéből került ide 1786 után, mivelhogy a rend feloszlatásakor tartott árverésen nem kelt el.' 5 Az új templomban nem volt számára hely, szerencsére az Iparművészeti Múzeum vette meg, ott gyönyörködhetünk benne. Kataszteri térkép: Egyszerű konfigurációjú, hajó, szentély és sekrestye egy kis falusi templom méreteivel. (5. kép) Északi tájolású. Egyhajós, szentélye keskenyebb, egyeneszáródású, onnan nyílik a nyugati oldalon a sekrestye. Toronyról a rajz nem beszél. 26 Az I. sz. katonai felmérés ugyanott jelzi, az országleírás kis, szolid templomot említ. 27 Levéltár és irodalom: A török alatt a zirci apát birtoka, majd 1720-ban német és tót telepesekkel alapítják a falut az Esterházyak. 28 Első kis kápolnájuk a temető fölötti dombon állt, de 1781-ben be kellett zárni mert omladozott. 29 Első templomának alapítását többen is vállalnák. Egyes források szerint a ciszterek építtették 1780-1783 között, 3 " az 1817. évi visitatio" Teköli Márton helybeli lakost nevezi meg, és azt írja, hogy Szt. Mihály tiszteletére a domboldalban, száraz, tűzbiztos helyen épült. Bejárata dél felé a falura néz. Kőből való, erősnek tűnő falakkal. Szentélye és sekrestyéje boltozott, a hajó fölött fagerendák. A tető zsindelyezett, de tépett, a víz és hó a hívők fejére csurog. Tornya még akkor sincs, a két harang falábon függ. A nagyobb 1812-ből való, Nepomuki Szt. János-képével, a kisebb 1796ból, a Szentháromság-képével. A szószék és a kórus fából épült, orgona nincs rajta. Kripta sincs. Főoltára Szt. Mihály arkangyalnak, másik oltára Szt. Annának tiszteletére szentelve. Kőlapjuk feltört pecséttel, egyik sem privilegizált. Mindkettőn van tabernaculum, a szentségeket a főoltárban őrzik. A Szt. Mihály-oltárkép olyannyira gyatra mű lehetett, hogy a vizitátorok ezt megjegyezni is érdemesnek tartották. Állt még rajta nyolc fa gyertyatartó és itt volt az örökmécses is. Hanem a falak csak erőseknek tűntek. Már a következő évben Zircről hívat építészeket a plébános, vizsgálnák meg a rogyadozó épületet. Tette pedig ezt a hívek ellenére, mert Lókút, r. k. templom 5. kép. Lókút község kataszteri térképének részlete, 19. század közepe
