Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

6. kép. A lókúti templom 1821-ben készült felmérése és az új templom tervének részlete az ő véleményük más volt: „...bizony mi őket ki nem hivattyuk, mert tudjuk, ügyis a mi fejünkre fájna a jövendő templom építésibe."

32 A huzavona vége terv, költségvetés és restaurálás lett. Ez a terv valósult meg s maradt fenn.

33 így a térképről és a leírásokból visszaszerkesztett rekonstrukciós rajznak már csak a bizonyságtétel szerepe jut. Függetlenül a tervtől - az csak később került elő - szinte azonos azzal, és remélhetőleg a valósággal. (6. kép) Csak a hajó utólag berajzolt pilléreivel kellett kiegészíteni. A korabeli terv tulajdonképpen új templom építését irányozza elő, amiből semmi sem lett. Szerencsénkre látható ugyanazon a lapon a régi templom felmérési rajza is, mely - szemben a dabronyival - teljesen hitelesnek vehető. (7. kép) Persze a metszet elárul még néhány dolgot: a belmagasság kb. 5,1 m, a hajó födémé sík fagerendás, a diadalív félköríves, a kórus két pilléren áll. Szemben a leírással a rajzon csak a szentély boltozott. Tetőszerkezete állószékes. Szószék baloldalt, feljárata a diadalív mellől. A mellékoltár ezek után csak jobb oldalt lehetett. Külsejéről annyit tudunk meg, hogy bejárati homlokzata oromfalas, igen egyszerű, dísztelen, egyeneszáródású kapu, kórusablak és padlásablak néz a falura. A rajz a sok felvezető lépcsőt is érzékeltetni akarja. Örömük nem tartott sokáig, az 1845. évi visitatio ismét siralmas állapotban találja az épületet.

31 Érdekes módon leginkább a tornyot, ami pedig nem volt régi, hiszen az 1821. évi terven még nem szerepel. 1859-ben boltozata beszakadt - szerencsére egy istentisztelet előtt - be kellett zárni és tíz évig egy parasztházba szorultak a