Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

kontúrja a térképen elrajzolt, ekkora hiba ezen a térképfajtán nem fordulhat elő. így hát a rekonstrukciós rajz a térképről és a levéltári szöveges anyagból állt össze. (4. kép) A középkori templomot az evangélikusok korán elfoglalták és birtokolják azóta is.

16 A katolikusok egy kis kunyhóba szorultak, mígnem a pálosok egy temp lomocskát építettek majorjukban kevésszámú hívőjüknek, a rendtartomány évkönyvei szerint 1753-ban.

17 Hogy hol, arról két térkép ad tájékoztatást, ha nem könnyen értelmezhetően, és nem is egészen egybevágóan. Mindkettő, az 1771. évi

18 és az 1773. évi

19 is a jelenlegi templom helyén jelöli a majort. A pálosok nem tekintették befejezettnek a templomháborút. 1739-ben tanúvallomásokkal bizonygatták jussukat a középkori templomhoz, és erőszakos visszafoglalási kísérletekkel is próbálkoztak - mindhiába.

20 Pedig igencsak szükségük lett volna az ősi templomra, egy 1774. évi összeírás az alig húsz éves kápolnát - aligha lehet szó másról - romos állapotban regisztrálja.

21 Még abban, az évben megépítették az új templomot, újra Szt. Lőrinc tiszteletére.

22 Ezzel le is mondtak a régiről, mely akkor, a bővítés előtt, semmivel sem volt nagyobb. Kurbély György püspök 1816. évi visitatiója nyomán vannak róla ismereteink. Északra néző templom, alacsony, de száraz, biztonságos helyen áll - szerintük; mi inkább dombnak látjuk azt a helyet. Kőépítmény erős falakkal, teljes egészében boltozott, zsindellyel fedett. Szentélye festett, meg is vannak vele elégedve vizitálói. Padlója és az ablakok jók. Fakórusa falba nyúló fagerendákra ül, rajta négy váltós orgona, de a hely olyan szűk, hogy az orgonistával és a kántorral be is telt. Feljárat a toronyból széles lépcsőn. Homlokzati tornya H/4 láb széles, 6 láb magas, két harang függ benne. A nagyobbik felirata: Sebastian Holzpock Hatt mich gekossen in Raab 1772. Vásárhelyről került ide. A kisebbet a pálosok adták, azon nincs felirat. A torony alaprajzi méretéről tehát három különböző adatunk is van: térkép, rajz, szöveg. A negyedik látszik perdöntőnek, hogy ti. széles lépcső indul onnan. Ha csak egy létrához képest széles is, a torony méretét ehhez kellett korrigálni. Zsindellyel fedett. Egyetlen oltárán fa menzalap, azon négy fa- és két érc gyertyatartó. Van tubernaculum, oltárpárna, kánontábla. Keresztelőkútja faépítmény érc medencével, szobor nélkül. Fából épült szószék a keleti oldalon - ennyi. (Pedig ez, mint látni fogjuk, megért volna néhány jó szót.) Hiányolják, hogy nincs gyóntatószék, úrkoporsó, imazsámoly. Elégedettek viszont a sekrestyével, mely a keleti oldalon nyílik, megfelelő széles, száraz, világos, szekrényében a szent holmik.

23 1893ban még utoljára tatarozzák, 1915-ben lebontják. „Megjegyzem, hogy a templom nem műemlék. A pálosok által a 18. században épített házi kápolna volt." - jelenti a plébános a püspöknek, és valóban nem szerepelt a jegyzékben.

24 Az új templom 1914-ben épült a régitől kissé észak felé, jóval nagyobbra, Kismarty-Lechner Kamill 4. kép. Az 1915-ben lebontott dabronyi r. k. templom rekonstruált alaprajza