Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

rajta álló két - hajdan színezett festésű, most fehér - szobor hasonlóan kvalitásos munkák. Bár szerényebb méretű, de hasonló nívójú a mellékoltár. Oltárképén Nepomuki Szt. János, a kataszteri térképen megnevezett védőszent. És itt egy ellentmondás: sehol nincs szó Szt. János védőszentről, az 1857. évet szorosan közrefogó sematizmusokban sem. Állhatott Szt. János-képe a régi mellékoltáron, mint most, olvashatunk róla az inventáriumban, de a térképészt rosszul informálták, nem volt a templom védőszentje. A hajdani klasszicista szentélyrács elemeit az új szembemiséző oltár aljában láthatjuk viszont. A falakon még két kép emlékeztet a régi templomra, kismesterek, aprólékosan részletező munkái. Talán nem is templom, inkább házikápolna részére készülhettek. Érdekes apróság az egyiken: a Habsburg koronát teszik Mária fejére. A vaskos klasszicista kapuról és a tölgyfa csigalépcsőről feltételezhetjük, hogy az egykori templomból származnak. Sokat időzött e falak között gróf Batthyány Lajos özvegye, ki az emigrációból hazatérve 1858-tól többnyire itteni kastélyában élt félrehúzódva a világtól. Országos esemény színhelyévé vált a templom 1859-ben, amikor a mártír miniszterelnök idősebb leánya itt tartotta esküvőjét.'

1 1882-ben a plébános rombadőlt templomáról panaszkodik és szervezi az új építését.

12 Már ebben az újban ravatalozták fel az özvegy holttestét 1888-ban. Dabrony, r. k. templom Kataszteri térkép: A falu központjában, főútvonalak kereszteződésében, kis dombon állt a hajdani templom, északnyugati tájolással. (3. kép) Egyhajós, a térképen szentélye kissé keskenyebb és hosszan konvergál az egyeneszáródású szentély felé. A valóságban persze ilyen nincs, ez csak a térképrajzoló nem éppen sikeres igyekezete volt az íves, vagy törtvonalú apszis érzékeltetésére. Látható még elölálló középtornya és a szentélyhez tapadó sekrestye. Névadója St. Laurentius.

13 Az 1783. évi I. katonai felmérés jelzi, bár az országleírás nem említi.

14 Levéltár és irodalom: Egy 1788-ban készült felmérési rajz a Pálos rend inventáriumábóP pontosíthatná és egyúttal összehasonlítási alapot ad(hatna) a rekonstrukció hitelességéről - ha hitelesnek tekinthetnénk. Pedig a rajz igen meggyőző, nem is lenne aggályunk, ha nem ismernénk ugyanazon sorozat azonos rajzolójának bizonyítottan használhatatlan rajzát a porvai templomról. Esetünkben a hajó és szentély hosszmérete jó 3 m-rel több a helyszínrajzon, mint a felmérésen. Bár a templom 3. kép. Dabrony község kataszteri térképének részelete, 19. század közepe