Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

vízszintes, fekete színű csík húzódik, melynek felső részét az újabb kori emelések elpusztították, azonban alsó síkja folyamatos vonal. Alatta piszkosfehér vakolaton két, párhuzamos, vízszintes karc között egy latin nyelvű kronosztichonos felirattöredék betűi olvashatóak. Bár az első betűből csak egy apró töredék maradt meg, a többi kitűnő állapotban van. Az antiqua betűkkel írt feliratból egy „...ENTIS" szövegrész maradt meg. (4. kép) A betűk közül az „I" vörös színű, míg a többi fekete. Ennek alapján már a kutatás előtt feltehető volt, hogy itt egy korábbi - a betűk stílusa és a technika alapján késő reneszánsz, 17. századi - épület egykori keleti külső falának felső része maradt ránk. E. 7/a. helyiségnek a mai mellékhelyiségeket neveztük. Ezek helyén már a 18. században is árnyékszék állt. Az északi falat egy kosáríves alaprajzú és záródású fülke foglalja el, melyből észak felé egy kis, vaskereszttel ellátott ablakocska nyílik. A nyugati falban egy csekély mélységű fülkécske látható. Az E. 8. helyiség a keleti épületszárny emeletének nagyobbik, nyugati helyisége, melyet fiókos kolostorboltozat fed. A boltozaton és a keleti falon csekély, 19. század végi festésnyomok láthatóak. A szoba északi és déli falában egy-egy, fülkés kialakítású ablak nyílik. Az E. 9. szoba a keleti épületszárny keleti, téglalap alaprajzú helyisége, melyet szintén fiókos kolostorboltozat fed. A szoba északnyugati sarkában egy kő szemöldökű kandalló található, melynek zárókő-imitációján egy bimbós levél látható. Maga a tagozat meglehetősen egyszerű. A frízt a zárókő mindkét oldalán egy-egy bekarcolt vonallal határolt téglalap alakú tükör díszíti. Az alsó részt utólag téglával átalakították, félköríves fűtőnyílást alakítva ki. A szoba fülkés kialakítású ablaka a déli oldalon nyílik. A lépcsőház kosáríves dongaboltozattal van fedve. A lépcsőfordulóban megtalálható az emelet egykori, barokk árnyékszékének falazott aknája. A forduló északi falában kisebb ablak nyílik. Amint a kúria kutatás előtti állapotának ismertetéséből is látható, az épület mai képe korábbi épületrészek felhasználásával, többszörös átépítések eredményeként jött létre. A Budaházy - Fekete-kúria korai történetét illetően sajnos hallgatnak a források, így csak közvetett adatok segítségével tehetünk kísérletet annak felvázolására. Maga az elnevezés csupán a helyi emlékezetben maradt fenn, ilyen összetételben sem a levéltári forrásokban, sem korai kéziratokban nem említik, s a műemlékjegyzékek is csupán helybéli adatközlőkre támaszkodva hoznak - igen esetleges - adatokat mind az elnevezésre, mind az építéstörténetre vonatkozóan. A Budaházy család eredete a homályba vész, de mindenképpen a „régibb famíliák" közé tartozik.

4 A középkori Budaháza, más néven Keresztóc falu az egykori Ung vármegye Zemplénnel határos, délnyugati részén helyezkedett el. Birtokosairól, a Budaházyakról a 15. századtól kezdve hallunk. Minden bizonnyal e család tagja volt az a Budaházi András fia György is, aki ellen a Budaházához közel fekvő leleszi monostor szerzetesei 1403-ban hatalmaskodási vádat emeltek.

5 A Budaházi, másként Buda családot 1421-ben, 1427-ben és 1437-ben is emlegetik, mint Budaháza és a közeli Veskóc birtokosait.

15 Egy bizonyos Budaházy Istvánt török puskagolyó sebesítette meg az egri vár nevezetes, 1552-es ostromakor.

7 A 16. század végén egy másik Budaházy István az Abaúj megyei nemes Kékedi Zsófia férje volt.

8 A harmadik általunk ismert Budaházy István csicsvai (Zemplén megye) porkolábként szerepel 1614. június 21-én, amikor várnagyi esküt tesz Homonnai Drugeth György és Nádasdy Kata előtt.

9 Pontosabb családtörténeti adatokkal a 16. század közepétől rendelkezünk, hála az e század elején élt utódnak, Budaházy Bélának, aki ránk hagyta családja leszár-