Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

kosáríves. A mennyezet alatt vízszintes, gazdag tagolású stukkópárkány fut körbe. A szobának két, fülkével ellátott, szegmensíves záradékú ablaka van. Itt jegyezzük meg, hogy az épület valamennyi nyílásának belső oldala ugyanilyen záradékú. Az épület délnyugati sarkán helyezkedik el az előzőnél jóval kisebb, téglalap alaprajzú E. 2. helyiség. A két helyiség közötti osztófal feltűnően vékony, kutatás nélkül is valószínűsíthető utólagos volta. Ez a tér is síkfödémes, a mennyezet alatt itt is stukkópárkány fut körbe, ez azonban jóval keskenyebb és kevésbé tagolt, mint az E. 1. helyiségben. Magát a mennyezetet egy nyolcszögű felületet körbefogó stukkósáv tagolja. A stukké) külső oldalán 19. századi vörös és fehér kifestés nyomai láthatóak. A helyiség déli és nyugati falán egy-egy, az E. 1. helyiségben leírtakkal megegyező formájú, fülkés ablak nyílik. A szoba északi falának sarkaiban egy-egy - eltérő formájú - fülke van. Mindkét fülke kosáríves alaprajzú és záradékú, de a záradék ívei is eltérőek. A két fülke közül a keleti bizonyosan kályhafülke volt, melyet - szemben az 1. helyiségben találhatóval - nem keretezi stukkó), míg a nyugati alighanem csupán dekorációs céllal készült. Ez utóbbinak záradéka jóval alacsonyabban van, mint. a jobb oldali kályhafülkének. Felette egy kissé visszaugratott faltükör látható. Az E. 3. helyiség négyzetes alaprajzú tér az E. 2. szobától északra. Ez alighanem a 18. századtól kezdve konyhaként funkcionált. Szabadkéményét tartó boltozata ma is jól látható, de maga a kürtőnyílás le van fedve. A nyugati fal déli szakaszán egy 20 cm-es falvastagodás tapasztalható. A szoba egyetlen ablaka nyugat felé néz, záradéka az eddig leírt ablakokéval megegyező, ez az ablak azonban nem fülkés kialakítású. A helyiség keleti falát egy eredetileg nyitott ív alkotta, ez azonban jelenleg el van falazva, az elfalazásban 19. századi ajtókeret áll. Az E. 4. helyiség a kúria északnyugati sarkát elfoglaló, közel négyzetes tér. A jelenleg álmennyezettel fedett szoba részben fülkés kialakítású ablaka az északi fal keleti végén nyílik. Az ablak jobb oldali káváját takarja a szoba keleti fala, ennek alapján e falról már a kutatás előtt feltehető volt, hogy utólagos építmény. A helyiség déli oldalán eredetileg egy kisebb, íves záradékú átjáró nyílt az E. 3. helyiségbe. Ez jelenleg el van falazva, a falazatban modern ajtó áll. A helyiség korábban a konyha melletti kamra funkcióját tölthette be. A síkmennyezetes E. 5. helyiség téglalap alaprajzú szoba, melynek fülkés ablaka észak felé nyílik. E. 6. helyiségnek nevezzük a fogadóteret, ahová a lépcső érkezik, egészen az utca felé nyúló front ajtajáig. A helység síkmennyezetes, a mennyezet alatt körben alig tagolt, kis kiülésű stukkópárkány fut végig. A tér keleti felében érkezik a földszintről a lépcső. Tőle keletre nyílik a keleti szárny emeleti szobáihoz vezető ajtó. A fogadóteret fülkés kialakításű ablak világítja meg a keleti oldalon. A térnek az E. 7. helyiség felé eső szakaszát egy kosáríves áthidalású hevederív választja el. Ettől észak felé egy keskeny, folyosószerű tér található, melynek mennyezetét ugyancsak keskeny stukkódísz követi. A folyosót az E. 7. helyiségtől egy keskeny faloszlop választja el, melyen szintén megjelenik az említett stukkópárkány. Az általunk E. 7. helyiségnek nevezett tér a padlásfeljáró előtere. Maga a padlásfeljáró egy egyszerű, sima kőkerettel keretezett ajtóval nyílik. A lépcsőfokok közül talán csak az első három 18. századi, ezek tagozott profilú tölgygerendák. A felsőbb lépcsőfokok egyszerű, tagozat nélküli, hasáb alakú gerendák. Említésre méltó a padlásfeljáró kovácsoltvas ajtaja, mely egy andráskereszttel megerősített, díszítés nélküli vaslemez. A padlásfeljáró nyugati oldalán már a kutatás előtt is láthatcS volt egy olyan jelenség, melynek alapján már eleve feltételezhető volt, hogy a jelenlegi, barokk stílusú kastély egy korábbi, vélhetően 17. századi épület kibővítésével jött létre, s e korábbi épületből jelentős részletek is feltárhatóak lesznek. Itt ugyanis egy széles,