Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria
két részre bontott hatalmas pincetérbe. Figyelemre méltó, hogy az ide vezető kőkeretes ajtó szemöldökkövének jobb oldali sarkára rátámaszkodik az emeletre vezető lépcsőfeljárat boltozatának válla. Ez már eleve arra utal, hogy a jelenlegi lépcsőház utólagos építmény. A szárny nyugati felét elfoglaló pincét (F. 3. helyiség) keresztboltozat fedi. A boltozatot a pince hossztengelyében álló két, egyaránt téglalap alaprajzú, de különböző méretű pillérről induló hevederívek hat szakaszra bontják. A két déli boltszakasz a déli fal sarkaiban és tengelyében álló falpillérekre, illetve a köztük levő hevederívekre támaszkodik. A pincét jelenleg csupán a déli oldalról világítja meg egy-egy ablak. A középső boltszakaszban a nyugati falon észak felé szélesedő falvastagodás figyelhető meg. Ebben a szakaszban modern vasajtó nyílik, mely egy nagy kiterjedésű, már a hegyoldalba vájt, nagyjából legyező formájú, több ágú pincerendszerbe vezet. Ez a pincerendszer utólagos a keresztboltozattal fedett pincerészhez képest. A keleti szárny alatt az előtérből, illetve kívülről, a keleti oldal felől megközelíthető, lapos dongaboltozatú, alacsony pince helyezkedik el. Itt jól látható a falakat alkotó, vegyes, kő-tégla falazóanyag. A pince felett egyetlen, lapos dongaboltozattal fedett, azonban a közelmúltban három osztófallal felszabdalt és újravakolt helyiség (F. 4. helyiség) alkotja a szárny földszintjét. Bejárata az udvar felől, a déli oldalon nyílik. Délről egy, északról két ablak világítja meg. A nyugati szárny emeleti helyiségei egyetlen kivételtől eltekintve síkfödémesek. (3. kép) Az ajtók (az E. 3. és E. 4. helyiségek közötti kivételével) egységes formájúak, igen hangulatos jellegzetességeik a tokborítás külső oldalait díszítő, fonadékszerű faragások és a sarkokban látható rozetták. Az ablakok pallótokosak. A nyílászárók vasalásai - már ahol megmaradtak - egyszerű formájú, kovácsoltvas szerelvények. Az E. 1. helyiség az épület nyugati szárnyának délkeleti sarkát elfoglaló nagy 7 , téglalap alakű tér, melynek északnyugati sarkában kosáríves alaprajzú kályhafülke látható, melynek keretelése többszörösen tagolt stukkóból áll. Záradéka ugyancsak 3. kép. Az emelet periodizációs alaprajza
