Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

5. kép. A kastély északi homlokzatának kutatási rajza radt, de az északi külső homlokzaton középkori árnyékszék maradványai kerültek elő (szélessége: 70 cm, magassága: 210 cm), melyet felül kőboltozat zárt. Középen lefelé 32 x 25 cm-es, oldalt 100 cm magas, 30 x 25 cm-es fülke mélyült falába. A régészeti kutatás nyomán az északi falszorosban az emésztőakna megmaradt falrészletét is megtaláltuk. (5. kép) A belső helyiségekben több helyen megvizsgáltuk a nádpallós álmennyezetet, ennek alapján megállapíthattuk, hogy a folyosót, az egyik nyugati helyiséget és a keleti nagytermet is gerendás deszkamennyezet fedte már a középkortól. Különösen kiemelkedő a keleti nagyterem lefedése, sűrű gerendázata (20, 30 cm-es közök), még a reneszánsz korból való. A mennyezet kívül bordó festésű volt. A kutatás további feladata annak megállapítása, hogy a középkorban a földszintről az udvarház első emeletére honnan nyílt a feljárás? A földszinti térből? Az emeleti főszint alaprajza nagy vonalakban a földszinthez hasonló. A központi folyosóból két oldalt egy-egy helyiség nyílt. A folyosóban a 19. századi bejárat mellett egy korábbi ajtókáva maradványát is megtaláltuk. Kialakításakor a folyosó keleti falát is lefaragták. Kiépítése összefügg a 16. század második felében történt torony építéssel, ahol a mai falépcső alatt a régi téglalépcső maradványát is megtaláltuk. A folyosó középkori járószintje nem maradt meg, de a tér megvilágítását szolgáló középkori ablak megfigyelhető volt az eredeti vakolással együtt. Az udvarház két nagyméretű helyiségében megmaradt a 18-19. századi kifestés. Az alatta húzódó középkori falfelületek kutatása ezért erősen