Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

A várkastély kiemelkedő dombon fekszik, ahonnan a környező vidék jól áttekinthető, így a hely kiválasztásában a védelmi szempont is közrejátszott. A főépület mai tömegében egytraktusos, ötosztatú, tornyos, egyemeletes várkastély, melyet körben négysaroktornyos védőmű övez, a déli oldalon egy bejárati híddal. A régészeti feltárás és falkutatás nyomán

115 egyértelművé vált, hogy az épület legrégebbi magja a keleti, kőből épült szárny, melynek tengelyében a déli oldalon nem torony, hanem egy előcsarnok helyezkedett el.

11 (2. kép) A háromosztatú nemesi udvarház, három szintre tagolódott. Alul helyezkedett el a pince, mely mintegy a ház alaprajzát is meghatározta. A pincetérbe az előcsarnok déli oldalán, a késő barokk előtetővel ellátott bejáraton át lehetett bejutni. A falkutatás során a középkori bejárat egy részlete is előkerült, felső íves zárását élére állított kőkeretelés jelezte. A késő barokk előtető pillérébe másodlagosan befalazva megmaradt a pincebejárat fehér homokkő, elszedett keretívének egy kis töredéke. A mai járófelülettől 100 cm-re a bejárat küszöbszintje is előkerült. A mai lépcsőfokok alatt, melyek a pincébe vezettek, 40 cm-re előkerültek, a korábbi, 30 cm széles lépcsők. Kiszámítható, hogy a pincegádoron át a pince terébe 12 lépcső vezetett. A pince levegőztetését szellőzőnyílások szolgálták. A nyugati 150 cm széles végfalat, két 30 x 30 cm széles szellőzőnyílás törte át. Ezek szerepe a főépület 16. század második felében történt bővítésekor megszűnt. A keleti falon kettő, az északi falon egy tölcséres kialakítású szellőző volt. A pince összességében középkori állapotában maradt meg, belsejében később kisebb átalakításokat végeztek, válaszfalakat alakítottak ki. Az épület keleti külső oldalán végzett feltárási munka során, a járószint alatt, az épület keleti falával egy időben épült kő támfalat találtunk. A támfal a falazat tengelyében helyezkedik el. Az északi homlokzaton, az épület északkeleti sarkától 250 cm-re előkerült még egy támfal. A járószint alatt funkcionáló erősítő támfalak kialakítására, talán az emeleti szint későbbi kialakítása miatt gondoltak. A pince bel2. kép. A kastély földszinti alaprajza