Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mezősiné Kozák Éva: A jánosházi középkori udvarház

ső terét három hevederíves boltozat fedi, de a földszinti helyiségek kutatása során bebizonyosodott, hogy eredetileg gerendavázas deszkamennyezet fedte. A felette lévő földszinti helyiség 1940-ben kialakított deszkapadlóját felszedtük, és kitermeltük a kavicsos feltöltést. A helyiség keleti-nyugati oldalán napvilágra kerültek a falazatba illeszkedő gerendafészkek a fektetőhabarccsal. A keleti falazatban 11 db, a nyugatiban 3 db gerendafészket figyelhettünk meg, az utóbbiak az átalakító munkálatoknak estek áldozatul. Az udvarház külső homlokzatain végzett falkutatás nyomán tisztázódott, hogy a háromosztatú udvarház tengelyében emelkedő torony egy előcsarnokot rejt magában. (3. kép) A torony falán jól kirajzolódik az előcsarnok oromzatának ferde síkja, utalva az eredeti fedélszék formájára. A bejárás az épület belsejébe, a főépülettel együtt épült előcsarnok nyugati falán kialakított bejáraton át történt. A bejárathoz lépcsők vezettek, melynek indítását, a lépcsőépítmény alapjait a kutatás során megtaláltuk. A lépcsőfeljárat hattyúnyakú ívvel hajolt a bejárat küszöbszintjéhez. A 16. század második felében Choron János építkezései során, a tornyot téglából építették, és délről a meglévő előcsarnok falát két támfallal is megerősítették. A 17. század elején a torony körül épített erkély építésekor, a bejáraton is végeztek átalakító munkálatokat. A bejárat eredeti küszöbszintje megmaradt, a belsőben - egy pihenőn át - lépcsők vezettek lefelé az udvarház belső terébe egy folyosóhoz ahonnan a keleti oldalon egy nagy, a nyugati oldalon két egymásba nyíló kisebb helyiség nyílt. (4. kép) A folyosó keleti falán kezdtük a kutatást. Két befalazott bejáratot találtunk, amely a keleti oldalon lévő nagy helyiségbe vezetett. A nagyméretű, 15. századi be3. kép. A kastély keleti homlokzatának kutatási rajza