Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása

2. kép. A szentély helyreállítás előtt télyfalat, akkor a hajóhoz kissé nyújtott, 3,3 m széles, 2,9 m mély patkó alakú szentély csatlakozott. A nyugati fal alapjait 1994-ben régészeti feltárással is igazolták, a szentélyben azonban nem folyt régészeti feltárás. Zámor falu középkori temploma tehát beilleszthető azoknak a 12-13. századi falusi templomoknak sorába, amelyek a környéken épültek. Szinte méretre pontosan ilyen elrendezésű és méretű templomokat építettek Bicske, Tök, Zsámbék, Bia, Nyék, Csűt, Gerecse (Pesthidegkút) középkori falvaiban, s másutt is az országban.

5 A középkori falu helyét, kiterjedését nem tudjuk, elnéptelenedése a 16. század végén valószínű. A templom pusztulását talán tűzvész okozta: az északi fal keleti vé-