Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása
1. kép. A templom képe a helyreállítás előtt küzdve védelmezte magát. Végül minden katonáját megölték az íjászok, őt pedig élve elfogták, megvakították és Albába vitték, itt rövidesen bele is halt a szörnyű fájdalomba." A kiadás jegyzeteit író Kristó Gyula, Zamurt a Zámortól 30 km-re lévő Zámollyal azonosítja, de ha Musun alatt nyilván Mosont kell értenünk, akkor Zamur is inkább Zámort. 3 A középkori Zámor falu templomáról, arról, hogy egy régi épület maradványaira építették a remeteséget, az 1761. évi sóskűti canonica visitatioban is van feljegyzés: „peramente is latere septemtrionali muro antiquo qui ex ruderibus alicuius Ecclesiae - de qua tarnen nihil traditum est - superat." Ezt az északi falat az 1924. évi tatarozás során észlelték is, majd visszavakolták. 1 Amikor 1974-ben először kaptam megbízást az állagvédelmi munka tervezésére, s a falak többé- kevésbé csupaszon álltak, a déli falon is lokalizáltam a régi, eredeti helyükön álló falmaradványokat. A sekrestye ajtaja mellett és a déli fal nyugati részén a középkori fal maradványok bontatlanul megmaradtak egy-másfél méternyi magasságban. Az egykori déli templomajtót csak annak alapján lehet sejteni, hogy 1992-ben az újjáépítés során a belső földszinti folyosó felől egy kb. egy méter hosszú, fekvő helyzetű kődarabot láttam a járószintben a falba építve. Megmunkálás nyomai nem látszottak rajta, csorbulások viszont igen. Azt nem sikerült megállapítani, hogy ez a kő másodlagos beépítésű-e, vagy küszöbkő volna eredeti helyén? A középkori falakat belső oldalukon sóskúti mészkőből faragott, 22 x 20-35 cm-es kváderekből falazták, igen gondosan. Azt, hogy eredeti állapotukban vakolattal, vagy festéssel látták volna el őket, vagy a nyers felülettel hagyták meg, eldönteni nem lehetett. A vakolatlan felület valószínűbb, hiszen a ma is bányászott sóskúti kőből épült házakat is nyersen hagyják közel s távol a vidéken. A középkori templomhajó hossza a barokk templom két belső boltszakaszára terjedt ki, nyugati falát a 18. században lebontották és a falsarkokat lefaragták. Ezt még 1974-ben némi vakolatleveréssel meg tudtam állapítani. A középkori templom mérete ezek szerint szerény volt: 4,6 m széles, 6,7 m hosszú hajóval rendelkezett. Ha a barokk ráépítés követte a középkori szen-