Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

6. kép. Mátyás és Beatrix címeres zárókő a Fellegvárból. Henszlmann Imre rajza, 1870-1880 körül (OMvH Könyvtár) keltezhető esztergomi latinusok pecsétjén,

52 Óbuda,

53 Visegrád

54 14. századi pecsétjein, ahol a hagyományosan ábrázolt védelmi elemeket mérműves, vagy keresztosztós ablakokkal tagolt palotaszárnyak egészítik ki. A másik fontos motívum, amely a középkori várak, erődített városok karakterét meghatározta, az maga az összkép, a változatos formájú épületekkel tagolt, számos toronnyal, csipkézett falakkal körülvett, a környező tájból hangsúlyosan kiemelkedő komplexum.

55 A képzőművészeti alkotások egész sora tanúskodik erről. Pars pro toto egyet kiemelve ezekből, a Képes Krónika feltehetően Velencére utaló ábrázolásán nem magát a várost meghatározó jellegzetes vonásokat találjuk, hanem egy városnak a középkori szemlélet számára megragadható és kifejező képét, a város középkori ideáját. Megjegyzendő, hogy miként a Képes Krónika esetében is, a 15. század előtt nem túlzottan gyakori a topografikus hűségű vár- és városábrázolás.

5

" A várak, erődítések itt felsorolt elemei a tűzfegyverek elterjedésével vesztettek jelentőségükből, és a késő középkori világi építészetben mindinkább faltagoló elemként, dekorációként tűntek fel a homlokzaton, megtartva szimbolikus jelentőségüket még a reneszánsz idején is.

57