Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

5. kép. Az északnyugati palota udvari ablaka Imperio Regni Concordia fio"

43 az ünnepélyes császári és királyi bevonulások, az „Adventus Regis"

14 hagyományos alapgondolatait idézte föl, és újra csak az erődített kapuk uralkodói reprezentációban betöltött szerepét hangsúlyozza. Az 1185-1196 között befejezett esztergomi Porta Speciosa „Castrum"-ának kapuzata fölött ábrázolt tagozatok és maga a forma a 13. századi capuai hídtoronnyal közös jelentéstartalommal bíró építészeti forma leegyszerűsített megjelenítése volt. Szintén antik előképekkel bírnak azok a városi pecsétek,

4

"

1 melyek ábrázolásain a leggyakoribb motívum a stabilitást sugárzó, hierarchikusan elrendezett három torony pártázatos mellvédfallal és mintegy a városi szabadságot jelképező, következetesen nyitva álló, ám csapóráccsal, vasalt kapuszárnyakkal zárható kapuval. Ilyen például Székesfehérvár 13. századi,

46 Sopron 1430-as,

47 Csepreg 1360-as,

48 Kolozsvár 14. századi,

49 Telkibánya 1428-as városi pecsétje.

50 Ez a forma a falképfestészetben is feltűnik, mintegy a a város sűrített képeként, például az erdélyi Bögöz [Mugeni] plébániatemplomának Szt. László-legendát ábrázoló falképciklusán is.

51 A Szt. László hadbavonulását bemutató jeleneten a várost magas kváderburkolatú, pártázatos falak, hatalmas kapu, felvonóhíd és három karcsú torony jeleníti meg. Ennek a típusnak egy gazdagabb ábrázolását találjuk a 13. század második felére