Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

sa késői szakaszára való datálhatóságának kérdése egyben a trapezoid formájú palotaudvar datálásának problémáját is tartalmazza. Ez a probléma tartalmaz egy nem lényegtelen történeti kérdést: vajon feltehető-e a 15. század eleje, Budának Zsigmond székhelyévé válása előtt itt nagyobb szabású királyi rezidencia építése? Ezzel kapcsolatos egy másik kérdés, amely a budai központnak a hasonló reprezentatív udvarokkal felépített, új típust képviselő diósgyőri, zólyomi várkastélyokhoz való viszonyára: elsőbbségére vagy követőként játszott szerepére vonatkozik. Ez a kérdés azóta jogosult, mióta Visegrádon a négyzetes díszudvar körül szervezett palotaépület datálása a korai Zsigmond-korra tolódott.

1

'

1 A budai és a visegrádi paloták építészettörténeti kérdéseire nézve a kutatási helyzet jelenleg szétágazik, amint erre legutóbb Holl Imre hívta fel a figyelmet.

62 A visegrádi palotaegyüttes kutatásában az építéstörténeti jelentőségét meghaladó fontosságú fordulatot a palotaegyüttes déli részének feltárása és az északi rész újabb kutatásai alapján kidolgozott új periodizáció hozta.

63 Ennek az építéstörténeti periodizációnak legjelentősebb eredménye a palotaegyüttes reális fejlődéstörténetének rekonstrukciója a torony és palatium együtteséből álló Károly Róbert-kori királyi háztól és az ezzel laza kapcsolatban álló, pincével ellátott kő palatiummal bővített együttestől az északkeleti résznek a pénzverő kamara elhelyezésekor faszerkezetes házzal való bővítésén át a későbbi középkori beépítési rendszer kialakításáig. A szabályos rendszertől eltérő, annak ellentmondó falmaradványokat mindig regisztrálva, az 1980-as években még ez a (IV) periódus számított az Anjoukori visegrádi palota fő építési periódusának. Az újonnan tisztázott periodizáció váratlanul rávilágít a királyi kúria korábbi 14. századi eltérő igényére, s az udvarszerű, a pénzverő kamarát is az épületegyüttesbe bevonó elrendezés jelentőségére. Párhuzamul - erősebben a 15. század elején, a Czilleiek birtokába oklevelekbe foglalt leírása, mint régészeti kutatásának eredményei alapján - mindenekelőtt az egykori budai királyi ház, a Kammerhof kínálkozik. Nemcsak funkciója és elrendezése, hanem sorsa is hasonló: Nagy Lajos élete végén, pálos hagyomány szerint 1382-ben adta át a budaszentlőrinci pálosoknak. Visegrád és Buda építésmenete tehát sok tekintetben megegyező: az udvarszerű, kerített előkelő rezidenciát mindkét helyen hasonló ütemben váltja fel a tiszta formájában Diósgyőrött vagy Zólyomban a kor fejedelmi várkastély-típusát megvalósító, zárt udvaros, többé-kevésbé szabályosan elrendezett épület. Visegrádon ez a korábbi udvarban, részben az épületek felhasználásával ment végbe, Budán a korábbi várhoz csatlakozott, s eközben a kúriát a király feladta. (Az átadás ideje a várbővítés bejezésének talán nem lebecsülendő jele.) Amint Budán, Visegrádon is kérdéses az 1366-ra elkészült kápolna. Azonosítása az újabb irodalomban csak a IV., a korai Zsigmond-korra datált kápolnával egyértelmű, az 1366 előtt felépült Mária-kápolna azonosításában és lokalizálásában a jelek szerint az 1425-ben említett régi Szent György-kápolna okozza a habozást.

64 Ezzel a kérdéssel függ össze az északkeleti palota II. periódusába sorolt, kelet-nyugati tengelyű, pince fölött emelt palatium támpilléreiben más bontási maradványok között másodlagosan felhasznált, egy templomépületre valló kőfaragványok kérdése.

65 Minden további nélkül származhatnak az 1366-ban említett Szűz Máriakápolnából, de ez legalábbis a III. és IV. periódus (amelyben ennek lebontása és helyette újnak építése valószínűsíthető) közelebbi időbeli egymásutánját tételezné fel. Mindenesetre, a IV. periódust megelőző időből ez a palotaegyüttesből ránk maradt egyetlen, a kőfaragómunka szintjén álló épületmaradvány. A budai-visegrádi kronológiai problémák nem függetlenek a Nagy Lajos uralmának vége és a korai Zsigmond-kor közötti kulturális és művészeti kontinuitásnak a fentiekben több példán elemzett kérdéseitől. A korai Zsigmond-kor (pl. a pe-