Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén
ges kérdés, vajon a budai udvari megbízatáson dolgozó szobrásznak nem volt-e magyarországi városi előzménye, e probléma kapcsán nem merült fel. A helyi előzmények problematikáját a budai Zsigmond-kori szoborlelet kapcsán, a Fonyódon előkerült veszprémi Vir dolorum-szobor attribúciója alkalmával Török Gyöngyi érintette, általában a 15. századi magyarországi faszobrászat egyik meghatározó stiláris komponenseként tárgyalva a bécsi lágy stílushoz fűződő kapcsolatokat. 52 A veszprémi Krisztus-figura tisztázatlan provenienciája miatt 53 éppoly kevéssé alkalmas arra, hogy helyi stílus középpontjaként tárgyaljuk, mint az újabban a bécsi Bemutatások mesterének attribuait németújvári tábla. 51 A magyarországi művészet egészére egy-egy korszakban általánosan jellemző stílusigazodásra vonatkozó feltevések - s a nagy, modern kori tájegységeket magukba foglaló régiófogalmak - helyett indokoltabbnak látnánk reálisabb művészetföldrajzi kritériumok és árnyaltabb stílusminősítések alkalmazását. Úgy tűnik, a közelmúltban feltűnt ungvári eredetű Madonna-faszobornak a toporci II. Madonnához fűződő kapcsolata alkalmat adott arra, hogy a kevéssé ismert 15. század eleji Sáros produkciójának egy részét kiszabadítsuk a jobban ismert Szepesség dominanciája alól, benne a bécsi lágy stílus egy sajátos, az 1405-ös klosterneuburgi kő Madonna által képviselt árnyalatának hatását ismerve fel. 55 5. Az itt áttekintett 14. század végi - 15. század eleji periódus egész összképében a legjelentősebb, legnagyobb, az egész, 1987-ben még megnyugtatóan elrendezettnek tűnő anyagot mozgásba hozó változás Visegrád újabb kutatásaihoz fűződik. Az eddig Budára s a Nagy Lajos-kori palotakápolnára vonatkoztatott supplicatio visegrádi vonatkozásának felismerése az Anjou-kori építészettörténet egy fontos sarokpontját helyezte át. 56 A Kumorovitz Lajos Bernát által Budára vonatkoztatott 1366os évszám a budai Anjou-kori várpalota építéstörténetének - és vele a 14. század magyarországi építészettörténetének - egyik legjelentősebb fix pontjaként érvényesült; aránylag kevés, a Várban fellelhető részletre vonatkoztatva, de annál több, hipotetikusan hozzá rendelt budai és Budán kívüli emlékre nézve irányadónak tekintve. Ezek közül Gerevich László konstrukciója János építőmesterről mint a Nagy Lajos-kori várépítkezés vezető mesteréről s egyben az időközben a Zsigmond-kori szobrok műhelyéhez sorolt női fejes konzol mesteréről, már korábban összeomlott. A budai várépítkezés összképe jelenleg a kutatási eredmények revíziójának állapotában van, s ebben a kutatási helyzetben a palotakápolna és környezete viszonylag alárendelt szerepet játszik. Ennek oka egyrészt a felülvizsgálat elsősorban régészeti szempontja, másrészt az, hogy középpontjában főként Zsigmond építkezései állanak. A kápolna maradványaira nézve paradox helyzet állt elő: ugyanis az egyedül in situ megőrzött, egyszerű tagolású alsó tér részletformái nagyonjói összeegyeztethetők a tévesnek bizonyult 1366 körüli dátummal (legalábbis évtizednyi pontossággal). 57 A Gerevich László által egykor a felső kápolnával kapcsolatba hozott portáltöredék „valójában bármelyik palotaépülethez is tartozhatott", 58 ezért a kápolna datálásában különösebb szerepet már nem kaphat. Búzás Gergely meggyőző, az építészeti formatipológiából merített érvekkel sorolta - a palota déli nagytermének részleteivel s a budavári plébániatemplom Mária-kapujával együtt 59 - a 15. század első negyedének emlékei közé. A déli nagy csarnok lépcsőtornyának (?) alépítményeként feltehetőleg az „István-vár" korábbi periódusából felhasznált, 5/8 alaprajzú épületrészben esetleg korábbi „házikápolna" maradványát látni: 1 '" nem több, mint a budai vártörténet egyre nagyobb objektivitásra törekvő kutatásaihoz társuló szabad ötletek egyike. Mindenesetre nem vet számot azzal a szokással, hogy szakrális teret a középkorban csak igen vonakodva profanizáltak. A palotakápolna illetve - az immár datálatlan - kápolna Nagy Lajos uralkodá-
