Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

2. kép. Siklós, egykori Ágoston-rendi templom, a szentélyzáródás boltozata feltételek a kassai Szent Erzsébet-templom egyes formaelemeinek származtatása számára is. Mindenekelőtt a déli előcsarnok függő záróköves csillagboltozata (s ezzel a kassai kapuzatok kompozíciójának egyik döntő eleme) számára volt adva már korán, Kassa tervezésének feltételezett korában a bécsi mintakép. Ennek a belátásnak a tükrében sem a bécsi Primglöckleintor szobrászati maradványaival feltételezett kapcsolatok

48 nem tűnnek véletlenszerűnek, sem a bécsi Maria am Gestade-templom hosszházboltozatainak hatása nem jelent váratlan fordulatot. A kassai dóm újabb irodalmában az építési periódusok itt jelzett, enyhébb elhatárolásával s az eredetileg feltételezett építési periódusokkal szembeni kritikaként Tóth Sándor markánsabb koncepcióváltást tételez fel.

4

'

1 Az elképzelt terwáltozás a kapuzatokat is érinti: Tóth Sándor feltételezi, hogy szárköveik alsó részei más terv szerint készültek, mint felső részük. A dóm építészetének legsajátosabb és legeredetibb kompozíciós megoldásai a reliefeket monstranciaként tartalmazó, számukra térbeli keretet biztosító kapuzatok, amelyeknek sajátossága képhordozó szerepüknek bejárat-funkciójukat is elhomályosító hangsúlyozásában áll. Eredetiségük megközelítésére a formális tipológa nyilvánvalóan nem kínál alkalmas nézőpontot. Ugyanakkor a prágai Parler-körből való (korábban - érthetően - mindenekelőtt Václav Mencl által hangoztatott) származtatásuknak felújítását jelenti az a (szintén a prágai Parler-építészettel kapcsolatban olykor felmerülő) kísérlet, hogy az elrendezés vonásait angliai párhuzamokkal magyarázza. A Kassán feltételezett bécsi vonatkozások problémakörébe illeszkedik a Szent Erzsébet-templom és a „szép stílus" kapcsolatainak egy dilemmája: a nyugati portál Olajfák hegyejelenetéhez tartozó Atyaisten-büszt és a körmöcbányai Vártemplomból való relieftöredékek között felismert stiláris együvétartozás értelmezése. 1971-ben egy kiegészítésben a körmöcbányai fejeket a kassai művel azonos kéznek attribuáltuk,

50 utóbb ugyanezeket a relieftöredékeket a Zsigmond-kori budai szobrok „großlobmingi" (=bécsi) stílusrétegének hatáskörébe soroltuk.

51 Az a lehetsé-