Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Valter Ilona: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872)
Viktor. Bánfa középkori műemlékei. A Szent Egyed templomának műrégészeti leírása. Bp., 1880. Monumenta Hungáriáé Archaeologica Aevi Praehistorica: Lipp Vilmos: A keszthelyi sírmezőről. Bp., 1884. Monumenta Hungáriáé Archaeologica Aevi Medii: Reissen berger Lajos - Henszlmann Imre. A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom. Bp., 1883. Meyer Gotthold Alfréd: Szent Simeon ezüst koporsója Zárában. Bp., 1894. Sorozaton kívül például: Henszlmann Imre. A székesfehérvári ásatások eredményei. Pesten, 1864. 13 Hehler i. m. 5. Fráteri. m. 225. 14 Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. I. rész. Őskori műrégészet. Irta Rómer Flóris. Pest, 1866. II. rész. Középkori építészet. Irta Henszlmann Imre. Pest, 1866. továbbá Arany János összes művei XIV. köt. Hivatali iratok. Összeáll. Gergely Pál. Bp., 1964. 123, 209. Farster 1928. i. m. 76-77. Hehler i. m. 8. Marosi 1983. i. m. 23. 15 Marosi, Ernő: Das romantische Zeitalter der ungarischen Kunstgeschichteschreibung. Annales Universitatis Seien darum Budapestiensisde Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica VII (1965) 43-78. Marosi 1983. i. m. 22-23. Mimwt'1992. i. m. 87. 16 Marosi Ernő: Rómer Flóris művészettörénete. Műemlékvédelem XXXII (1988) 214—222. 17 Arany János i. m. 123, 133-134, 141, 174, 209, 333, 421-422, 451-452. Az Archaeologia Bizottság (1858-1890). i. m. 480. 18 HampelJózsef. Emlékbeszéd Rómer Flóris rendes tagról. Bp., 1881. 48-64. Bardoly István: Rómer Flóris élete. Műemlékvédelem XXXII (1988) 235. 19 Bardoly i. m. 235. 20 Az Archaeologiai Bizottság (1858-1890). i. m. 478-481. Szentesi Edit. Varsányi János: Régiségtani rajzok, 1840-1850-es évek. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. Kiállítási kat. Szerk. Szabó Júlia, Majoros Valéria. Bp., 1992. 116-117. 21 Az Archaeologiai Bizottság (1858-1890). i. m. 478-481. 22 Forster 1905. i. m. 4-7. Forster 1928. i. m. 46. Fráteri m. 318. 23 Borsos Béla: A „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának" működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. Bp., 1970. 43-44. Marosi 1983. i. m. 23-24. 21 Az Archaeologiai Bizottság (1858-1890). i. m. 487-488. Fráteri. m. 219. 25 A M. Tud. Akadémia munkássága 1928-ban. Akadémiai Értesítő XL (1929) 34. Balogh Jenő: A M. Tud. Akadémia tagjainak munkássága az Arany János-korszakban s a legutóbbi tizenkét évben. Akadémiai Értesítő XLII (1932) 282-283. Knzsinszky Bálint - Láng Nándor. Jelentés a M. Tud. Akadémia Archaeologiai Bizottságának 1934. évi működéséről. Akadémiai Értesítő XLV (1935) 328-332. 2fi Fráteri. m. 220. Ilona Valter Der archäologische Ausschuß der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (1858-1872) Die W'andersitzung des Vereins der ungarischen Arzte und Naturforscher 1846 zu Kassa erließ auf Antrag von Imre Henszlmann einen Aufruf zum Schutz der ungarischen Denkmäler. In der Sitzung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften am 22. Februar 1847 wandte sich der Sekretär Ferenc Toldy mit dem Aufruf an alle „die Sache des Vaterlandes am Herzen tragende Ungarn", die Akademie über alle, ausführlich angeführten Altertümer zu benachrichtigen, damit diese in einem Register verzeichnet, abgezeichnet und in einer Sammlung „dem Vaterland vorgelegt könnte".
