Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros
tési engedélyeket közölni kell a Fővárosi Régészeti Bizottmány elnökével, hogy az alapozási munkákat figyelemmel kísérhessék. A Műemlékek Országos Bizottsága 1881-ben megtekinti a Rudas fürdő felújítási munkáit, majd elismerését levélben is kifejezi, kiemelve, hogy „a Főváros azáltal, miszerint egy pár év leforgása alatt az. óbudai Flórián téren levő római fürdő bejáratát saját költségén helyreállítani, a római vízvezetés pilléreinek fen tartása czéljából óvintézkedéseket tenni, a papvölgyén folyamatba vett régészeti ásatásra nagyobb összeget megszavazni, s legközelebb a Rudas-fürdőben lévő törókkorszaki műemléknek helyreállítását tetemesebb költségen eszközölni szíveskedett, nemcsak a tudománynak tett hasznot, de a műemlék fentartása és stylszerű helyreállítása által e területen különböző korszakokban élt népek culturája iránt való kegyeletnek adott kifejezést". 22 A főváros csakugyan érdeklődéssel foglalkozott saját múltjával. Intézkedések történtek Budavára visszafoglalása 200. évfordulójának méltó megünneplésére: „a főváros határában talált régészeti tárgyak monográfiájának" megírására - ebből lett a Budapest Régiségei máig folyamatos sorozata-, kezdeményezés a főváros történelmi nevezetességű helyeinek emlékkövekkel való megjelölésére. Ez utóbbiból ugyan végül nem lett semmi, de idézzünk azért a fővárosnak a MOB-hoz e tárgyban írt leveléből: „a megjelölés minden tekintetben kívánatos, most különösen, midőn a régi Pest és Buda ugyszédván napról-napra darabonként tűnik el szem elől; s midőn a főváros rohamos fejlődése mellett biztosra vehető, hogy a még meglévő történelmi nevezetességű helyeket is nemsokára új épületek foglalják el, és a jövő nemzedék azokról legfölebb csak hallomás utján szerezhet tudomást". 23 A város rohamos fejlődése mellett bizony sok minden eltűnt. 1892-ben, a koronázásijubileum alkalmával keretit bontásra a Fehérvári kapu, majd a mellette lévő bástyatorony. A Kelenföldi- és Vizi kapu a palota újjáépítése során tűnt el, a Bécsi kapu a „...bontócsákányok prédája lesz a milleneumi ünnepélyek alkalmából...". Országh Sándor, 24 indítványára történt „a Várbeli bástya sétányon eddigi falazott mellvédek eltávolítása és azoknak a rendelkezésre álló vaskorlátokkal pótlása" - melyeket majd a második világháború utáni műemléki helyreállítás fog eltávolítani a falazott mellvédek visszaállítása érdekében. Fővárosi tanácsülési jegyzőkönyvek tanéiskodnak a mulandóság ellenében hozott különböző intézkedésekről, például „szabályozás folytán lerombolásra kerülő, azonban érdekkel bíró házak lefényképezése" iránt, 25 ezek a közgyűjtmények becses darabjai lettek azután. A régi Belváros történelmi városmagja a 1890-es évek végén, az Erzsébet híd építésével kapcsolatosan került bontásra. A MOB itt is, ahogyan a palota átépítésénél, csak az elbontandó, illetve előkerülő középkori maradványok felvételének lerajzolásának - biztosítását kérte. Még a Belvárosi plébániatemplom 26 egyik (később módosult) változat szerint szükségesnek ítélt lebontásába is belenyugodtak, csak a szentély áthelyezését, újból való felépítését kívánták biztosítani 27 , mint a templom műemléknek tekinthető középkori részét. Az. új híd pesti feljárójának útjában lévő templom kérdésének megoldására több elgondolás született. A Mérnökegylet az épület megőrzése és eltolása mellett volt, mert Alpár Ignác megfogalmazása szerint „bár műemléknek nem rendkívüli, mégis kevés ilyen lévén, kötelesség megőrizni". 28 Módosultak lassan azért a műemlékvédelem érdeklődésének időbeli határai. Tükrözi ezt az a felhívás, melyet a MOB kezdeményezésére valamennyi államépí-
