Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)
Oiiderka Róbert: Pannonhalma, bencés apátság, templom belső, kelet felé. 1859. OMvH Tervtár ltsz. 4306. A Central-Commission felvételeiből. a magyar függetlenséget, kétségtelen, hogy ajól szervezett intézmény 1853-ban megkezdett tevékenysége, valamint 1856-ban megindult folyóirata hasznára volt a magyar műemlékek ügyének is és felhívta a figyelmet azok európai jelentőségére. 22 Időközben 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia ismét felvetette az 1847-ben kiadott felszólításában foglalt célok megvalósítását és ennek érdekében 1858. január 4-én tartott ülésén egy állandó Archaeologiai Bizottmány felállítását határozta el. A bizottmány feladatává lényegében az 1847ben megfogalmazott teendőket tette, és mindezek elősegítésére, valamint működése eredményeinek megismertetésére az Archaeologiai Közlemények című folyóiratát indította el. 1860-ban az októberi diploma következtében megváltozott politikai helyzetben a bécsi Central-Commission Magyarország területére vonatkozó illetékessége megszűnt ugyan, de a bécsi Közoktatásügyi Minisztérium kezdetben továbbra is igyekezett valamilyen hatáskört Magyarország felett is fenntartani. Ennek következtében évekig tartó huza-vona indult meg a bécsi minisztérium, az újra visszaállított Helytartótanács és a Kancellária, valamint a Magyar Tudományos Akadémia között a műemlékvédelmi szervezet és hatáskör Magyarországra vonatkozó rendezése ügyében. 1861-ben a Helytartótanács leiratot intézett a Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez, amelyben kívánatosnak tartja a Central-Commissionhoz hasonló bizottmányt Magyarországon is létrehozni, és kéri az Akadémia véleményét, hogyan lehetne az Akadémia kebelében már működő Archaeologiai Bizottmány működésével összekapcsolni egy ilyen intézmény felállítását. Az Akadémia Archaeologiai Bizottmánya által kidolgozott javaslat egy a kormány irányítása alatt létrehozandó állandó királyi bizottmány volt a műemlékek védelmével kapcsolatos feladatok ellátására, amely részben a kormány illetékes képviselőiből, részben az Akadémia Archaeologiai Bizottmányának tagjaiból, részben külső szakértőkből tevődne össze, megfelelő hatáskörrel. Bár a javaslattal a Helytartótanács egyetértett, a Kancellária azt megküldte Schmerling államminiszternek, aki a Central-Commission beleegyező véleménye alapján maga is elfogadta azt. A Kancellária előadója: Korizmics Antal címzetes püspök, udvari tanácsos ennek ellenére azzal a válasszal küldte vissza a Helytartótanácsnak, hogy a Central-Commission csak bizonyos jogok fenntartásával volna hajlandó azt elfogadni, ezért a javaslatot vissza kell adni az Akadémiának egy kompromisszumos megoldás végett, mivel önálló bizottság felállítása nem lehetséges. A kompromisszum lényege az volt, hogy a magyarországi műemlékek védelmével kapcsolatos bizonyos feladatok ellátását az Akadémia Archaeologiai Bizottmányára kellene bízni, de úgy,
