Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Valter Ilona: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872)

Valter Ilona A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottsága és annak működése (1858-1872) Az első lépés, amely a honi műemlékek megóvására irányult, a Magyar Orvo­sok és Természetvizsgálók Egyletének kassai vándorgyűlésén történt 1846-ban, ami­kor Henszlmann Imre javaslatára a vándorgyűlés felhívást adott ki a magyar mű­emlékek védelmére. Az 1847-es eperjesi gyűlésen Pulszky Ferenc, Henszlmann Im­re és Kubinyi Ágoston indítványára határozatot hoztak, mely szerint felkérik a ma­gyar országgyűlést, hogy a „hazai közmunkák előtervei készítése alkalmával, az ér­dekes régi épületek rajzban fölvételét, kiadatását s az azok megújítására szolgáló tervek készítését eszközölné". Egyben kérték az Akadémiát, hogy karolja fel ezt az ügyet és csatlakozzon az ország rendéihez beadandó folyamodványhoz. 1 Az ügy visszhangra talált az Akadémián. Az 1847. február 22-i ülésén Toldy Fe­renc „vezérlő titoknok" által aláírt felhívásban fordult az Akadémia minden „a ha­za ügyét szívén viselő magyarhoz, ...kik a hazai régi műveltség fényre derülését s így a nemzeti becsület emelkedését szívükön hordozzák", hogy értesítsék a titok­nokot (az Akadémia titkári hivatalát) ily régiségekről, legyenek azok templom, vár vagy egyéb régi épületek, vagy olya­noknak maradványai, kőfaragványok, fa­faragványok, öntvények, mesterséges halmok, festések, vésett müvek, metszé­sek, fegyverek, bútorok, ékszerek. E be­jelentések első közvetlen haszna műem­lékeink megismerése lesz, és „ily módon mindenekelőtt az említett osztályokbeli régiségek lajstromát lehetne megnyer­ni, mely alapját tenné és vezérfonalát az utóbbi intézkedéseknek, miknek feladá­sa ama tárgynak rajzát, története előadá­sát eszközölni s mindezeket egy magyar műtörténeti gyűjteményben a haza elé terjeszteni". 2 A felhívás szerint a „régi kor" a 18. század elejéig, pontosabban a szatmári békéig (1711) értendő. Toldy Ferenc felhívásának legna­gyobb hatása a magán kezdeményezé­sekre, „hű és díszes rajzmunkák" kiadá­sára volt. Még ugyanabban az évben Pulszky Ferenc (1814-1897). 1865 körül. Fratelli Ali­nari fivérek felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum neg. sz. 75.417.

Next

/
Oldalképek
Tartalom