Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

D. Mezey Alice – Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860)

az illető befolyású urak nem ismervén a vár remek mivoltát sokallotlák a 17 000 forintot, holott szakemberek nyilatkozatai szerint ma már 70 000 forintra fog a kiadások tervezése rúgni, s midőn hozzá kezdendettek 160 000-re fognak a kőműves, ács, asztalos, lakatos és üveges munkák kerülni, mert öt ajtót kivéve ajtótlan s azon egy ablakot kivéve, melybe magam vágattam ottani rajzolgatásom ideje alatt az üveget, ablaktalan a vár, azért repdesnek is nappal a károgó csókák s éjjel a huhogó baglyok seregei,..." Arányi i. m. 8. 33 Forster i. m. 42. 34 Részletes ismertetése az iratok alapján: Forster i. m. 45-58. 35 Múrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. I. rész. Őskori műrégészet. írta: Rómer Flóris. Pest, 1866. II. rész. Középkori építészet. Irta: Henszlmann Imre. Pest, 1866. 36 MOB irattár 1873/72. 37 MOB irattár 1872/100., 156., 160. 38 Schlosser; Julius von: Die Wiener Schule der Kunstgeschichte. Rückblick auf ein Säkulum deutscher Gelehrtenarbeit in Osterreich. Mitteilungen des Osterreichischen Instituts für Geschichtsforschung. Ergänzungsband XIII 13 (1934) 132-210. Taras von Borodajkewych: Aus der Frühzeit der Wiener Schule der Kunstgeschichte. Rudolf von Eitelberger und Leo Thun. In: Festschrift für Hans Sedlmayr. München, 1962. 323-348. Eachnit, Erwin: Die Wiener Schule und der Gründerzeit der Kunstgeschichte. In: Das Zeitalter Kaiser Franz Josephs. Von der Revolution bis zur Gründerzeit. Austellungs Kat. Wien, 1984. I. 392-394. 39 Marosi, Ernő: Das romantische Zeitalter der ungarischen Kunstgeschichtsschreibung. Annales Univei sitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica VII ( 1965) 43-78. Széphelyi F. György: Felzárkózás vagy elzárkózás. Henszlmann Párhuzamának eszmetörténeti összefüggéseihez. In: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp., 1989. 92-101. 4(1 Kilenc lap a „Lébényi templomé / Istenben boldogult Kreskay Antal / 1906. máj 1-éig lébényi, 1906. nov. 12-éig lébénymiklósi plébános hagyatékából / 1906. nov. 21." feliratú albumban. Lébény, r. k. plébánia 41 Elsősorban Essenwán, August: August Ottmar Ritter von Essenwein. Direktor des Germanischen Nationalmuseums zu Nürnberg 1831-1892. Mein Heimatland 25 (1938) 304-310. és Holzamer, Karin: August Essenwein 1831-1892. Architekt und Museumsmann. Seine Zeichnungen und Entwürfe in Nürnberg. Darmstadt, 1985. 4- Norddeutschlands Backsteinbau im Mittelalter von August Essenwein Architect. Karlsruhe, 1855. 43 Perger i. m. 122-126. 41 Essenwein 1857. i. m. 7-10, 35-39. «JbCC IV (1860) Bericht XXI. 46 Royner Flóris: A lébényi templom ujitása. Idők Tanuja 1863. március 7. 213. 47 Czobor Béla: Egy magyar plébános emlékére. Egyházművészeti Lap I (1880) 15. 48 A lébényi templom restaurálásának történetéről: Szentesi Edit: A lébényi templom ornamentikája. Szakdolgozat. ELTE BTK Művészettörténeti Tanszék 1986. továbbá Kőhegyi Mihály: Henszlmann Imre és a lébényi templom első restaurálása. Ars Hungarica XVIII (1990) 124-128. közölt dokumentumokat. 49 Henszlmann Imre. Vélemény a lébényi templom restaurációjáról. Archaeologiai Értesítő III (1870) 275-278. 50 A másolat-készítés ügye: MOB irattár 1872/16., 99. 1873/29., 52., 56., 66. A másolatok: OMvH Tervtár ltsz.: 3175-3176, 3178-3184. 51 MOB irattár 1889/16., 27. (az 1873/459-ből), 40. (ebből az idézet), 91., 92. Az Essenwein-féle lépcsőtorony aktualizált terve Jummerspach Frigyes főhercegi építész és Fehéryjános kerületi királyi felügyelő aláírásával: OMvH Tervtár ltsz.: 1371.