Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

tok tovább formálták és erősítették a történeti értékek védelméről korábban megfogalmazott elképzeléséket. Az archeológiai szakosztály három ülést tartott.

60 Az üléseket továbbra is a magyar régészet legkiválóbb képviselői vezették. Kubinyi Ágoston elnökölt, a jegyzői feladatokat Finály Henrik és Orbán Balázs látta el. Az első ülésen

61 újabb határozattal erősítették meg a székesfehérvári ásatásokkal kapcsolatos állásfoglalásukat, majd megújították Römer Flóris korábbi indítványát, amely a jövendő gyűlések székhelyének és környékének régészeti ismertetését javasolta. Ennek kapcsán őt, és Henszhnannt bízták meg Pozsony régiségeinek összegyűjtésével és archeoléjgiai térképének elkészítésével a következő évi vándorgyűlés idejére.

62 Ez teljes összhangban volt az Akadémia ez irányú elképzeléseivel. Korábbi döntésüknek megfelelően, felkérték az Erdélyi Mrizeum Egylet igazgató választmányát arra, hogy a múzeum, mint tudományos testület, tegyen lépéseket a történelmileg nevezetes épületek, helyek és személyek emléktáblákon történő megörökítésére. Az ülés végén, módszertani kérdésekről esett szó. Dudik Béda brünni történész, a budai vár romjaibé>l származó mészdarabokat mutatott be, és az épület céljára és korára vonatkozó következtetésekkel bizonyította, hogy a vakolatminták összehasonlíté) és elemző vizsgálata kiindulási pontként szolgálhat a régészeknek a történelmi kutatások során.

6H Augusztus 31-én a társaság Torma Károly vezetésével Maros-völgyi kirándulásra indult.

64 Először Sáromberkén álltak meg, ahol az ev. templom tornyának régi harangját írták és másolták le. A következő állomáson, a körtvefájai templom harangjának feliratait írták le, majd délben a szászrégeni erődtemplomot tekintették meg. A szakkirándulás fő célpontja azonban a marosvécsi kastély volt. Az épület különbé)ző időkben épült részeinek feliratai, és egy addig még ismeretlen római kori téglabélyeg gazdagította a jelenlévők jegyzetgyűjteményeit. Kutatásaik alatt báró Kemény József vendégszeretetét élvezhették, aki egész házát a társaság rendelkezésére bocsátotta, hasonlóképpen látogatták meg a marosvásárhelyi nagygyűlés alelnökének, greif Teleki Domokosnak gernyeszegi kastélyát is. A ké)vetkező napon szakelőadásokat hallgattak.

65 Rómer Flóris az általa vizsgált római limes vonaláról és erődítményeiről tett megfigyeléseit ismertette, és mindenkit felkért a birtokában lévő vonatkozó adatok átadására. Torma Károly és Orbán Balázs azonnal reflektáltak az elhangzottakra, és fölhívták a figyelmet a székelyfeddi limes nyomaira. A vendéglátók közül Orbán Balázs tartott felolvasást a székelyföldi várakról. A jegyzőkönyvek nem írnak Henszlmann előadásáról: A művészetek fejlődésének törvényei illetve annak vitájáról, a szövegét azonban közölték.

66 A találkozó témái közül meg kell említenünk a vajdahunyadi vár megmentése érdekében tett lépéseket. Annak érdekében, hog)' az 1853-ban leégett 14. századi épületegyüttest megvédjék a pusztulástól, felszólították a nagygyűlést, hogy legalább a vár tetőzetének javítását próbálják kieszközölni a kormánynál.

67 A vár helyreállításának ügye hosszú évekig Arányi Lajos nevével forrott össze. Arányi 1863-ban, a természetvizsgálók Marosvásárhelyi találkozójáról Pestre utazva szembesült először a vár állapotával. Egy évvel később elvégezte a vár felmérését és leírását.

68 A kor parancsoló igényeinek akart megfelelni, amikor élete feladatául tűzte ki a vár megmentését.

69 1875-ben Vajdahunyadi Egyletet alapított a restauráláshoz szükséges pénz előteremtése érdekében. Jutalmul" az adakozóknak, egy olyan telep kialakítását ígérte Vajdahunyadon, ahol menedéket találhatnak majd a nyugalomra vágyó emberek. Neki köszönhető, hogy az ál-