Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

Vajdahunyad vár, délkeleti oldalának távlati képe. 1867. Litográfia, Arányi Lajos után kőbe véste Katzler Vince, 235 X 330 mm. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdona. lam 1868 és 1875 között 260.000 forintot utolsó ülésén

71 Rómer Flé»ris tolmácsolta műemlékek védelméről. Első lépésként Régészeti Szakosztály alapítását javasolták az Erdélyi Múzeumon belül, amely az Akadémiával tudományos kapcsolatban, a helyi lelkészekkel pedig közvetlen kapcsolatban dolgozhatna az Erdélyben található régiségek, és műemlékek „kipuhatolása" érdekében. A Múzeum másik feladata az lenne, hogy a műemlékeket „...kiküldöttjei, szakértő megbízottjai által észleltetve, megvédje a feledékenységtől és elpusztulástól, szóval: hogy legyen egy állandó központi testület, mely a haza szétszórt emlékkincsei felett őrködjék".

72 A találkozó konkrét eredményei ké)zül meg kell jegyeznünk, hogy a kolozsvári nagygyűlés 200 forintnyi összeggel támogatta Magyarország régészeti térképének előkészítő munkálatait. Ennek sziikségessége már egy évvel korábban fölmerült az Akadémia töltött a helyreállításra.

70 A régészek az Akadémia elképzelését az erdélyi Arányi Lajos (1812-1887). 1870 körül. Magyar Nemzeti Múzeum neg. sz. 28.282.