Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei
más előadásait, de hosszú távú terveket és feladatokat nem tűztek maguk elé. Gyűléseik igazából orvosgyűlések voltak, amatőr természetbúvárok nem igen kaptak helyet közöttük. A példájukat követő franciák, olaszok, angolok és észak-amerikaiak, jóval liberálisabbak voltak a tagfelvétel során, és jóval nyitottabbak a tudományok többi ága felé. Ez a szemlélet már nevükben is kifejezésre jutott: British Association for the Advancement of Science, American Association for the Advancement of Science, és Association française pour é avancement des sciences. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése - megtartva az eredeti német szervezet alapjait -, átvette a nyugat-európai társaságok szervezetéből az ügyek folyamatos intézését végző állandó középponti bizottmányt, és bevezette a szakcsoporti előadásokat. 7 A hazai gyűlések típusának, illetve működési területének bővítése már a harmadik összejövetelen, 1844-ben szóba került az ismeretek tág körével foglalkozó francia Congres Scientifique mintájára. A kezdeményezők közül ki kell emelnünk Pulszky Ferencet, Almási Balogh Pált és Kubinyi Ágostont, akik európai tapasztalataik révén jól ismerték a külföldi tudományos társaságok működését is. 8 1846-ban ismét szóba került a tematika bővítése. Példaként az olaszok hasonló szervezetét a Congresso dei Scienziati működését említették, melynek osztályain belül fontos szerepet töltöttek be a régészek. 9 A tudományszakok köre hamarosan nálunk is kibővült különböző humán témákkal: archeológia, művészettörténet, numizmatika, szociológia. 10 A gyűlések szakmai és társadalmi rangját többféle módon érték el. A kultúrát támogató tekintélyes egyházi és társadalmi személyiségeket, jeles műgyűjtőket, európai hírű természettudósokat kértek föl a vándorgyűlések vezetésére. Évről-évre egyre nagyobb számban nyerték meg a vizsgált országrészek helyi értelmiségének és nemességének támogatását. Kapcsolatban álltak az ország és a külföld legjelentősebb egyetemeivel és tudományos társaságaival," amely nagyban emelte a magyar természetvizsgálók összejöveteleinek szakmai tekintélyét és működésük eredményességét. A vándorgyűlések kiadványaiban - Napi Közlöny, Munkálatok - minden beiratkozott tag nevét, rangját és érdeklődési körét közölték, így pontos képünk van a megjelentekről. Nemigen volt olyan természettudós, orvos, aki valamelyiken ne vett volna részt. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében megjelent küldöttek rendkívül aktív szerepet töltöttek be a társaság életében, egyben ápolva a kapcsolatokat a két szervezet között. Témánk szempontjából elsősorban Kubinyi Ágoston, Kubinyi Ferenc, Henszlmann Imre, Érdy János, Almási Balogh Pál, Arányi Lajos, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Wenzel Gusztáv, Havas Sándor, Kemény József és Eötvös József személyére gondolunk. „Századunk jelszava az előmenetel a polgáriasodás pályáján. Az öntudatra ébredt nemzetek mindenike fáradhatatlanul igyekszik haladni azon, az értelem kifejtése, a tudományos ismeretek terjesztése s azoknak az életre alkalmazása által. Az oktatási rendszerek javítása, a tanító-intézetek szaporítása s tökéletesítése, a tudományos ismeretek terjesztésére szolgáló eszközök könnyítése és gazdagítása, az élet kéjelmeit, ipart és kereskedést előmozdító vállalatok, fölfedezések és intézkedések napi renden vannak. Azon a ponton állunk, mellyen tudományos ismeretekkel nem bírni, vagy tudatlannak lenni, annyi mint kirekeszteni magát minden müveit társaság köréből ..." - írta érdekes vitaindító cikkében Almási Balogh Pál Felszólítás egy hasznos ismerteket terjesztő társaság ügyében címmel. 12 A szerző utal arra, hogy Angliában már 1836 óta működik egy ilyen társaság (Society for
