Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

Almási Balogh Pál (1794-1867). 1869. Röhn Alajos és Grund Ede kőnyomdája. Megjelent: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868. augusztus 21-tó'l 29-ig Egerben tartott XIII. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Egerben, 1869. XIV-XV. p. között Kubinyi Ágoston (1799-1873). Megjelent: Magyar Akadémiai Album, 1865. Schrecker Ignác felvétele. MTA Kézirattár ltsz. Ms 1410. csos, a Magyar Királyi Tudományegyetem orvoskarának dékánja indította el, a tudományosságunk előmozdítása ügyében tett indítványával, az orvoskar 1840. július 25-én tartott ülésén. Európa, Amerika és Ázsia orvostársaságainak eredményeire hivatkozva olyan gyűlések tartására buzdította az orvosokat, melyek során évente két alkalommal közösen vitathatnák meg a természetudományok haladását, egyszer Pesten, majd pedig az ország más-más városában. A társaság vándor jellege kitűnő alkalmatjelenthet a tagoknak az ország megismerésére is.

2 Bene Ferenc indítványát Bugát Pál orvostanár, a vándorgyűlések társalapítója kommentálta és tette közhírré az Orvosi Tárban.

3 Bugát egészítette ki a programot azzal, hogy javasolta: az összejöveteleken az orvosokon kívül természettudósok és természetbúvárok is vegyenek részt.

4 így válhatott igazán társadalmi eseménnyé egy-egy találkozó, ahol a legkülönbözőbb szakterületeken (orvostudomány, újságírás, régiségtan, fényképészet, muzeológia, gazdászat, földtan, közegészségügy) tevékenykedő emberek értesültek az általuk képviselt tudomány eredményeiről és tették közkinccsé a legújabb vívmányokat. A vándorgyűlés eszméjét fölkarolok, elméjük pallérozásán túl, a hazánkban „csigahaladással" terjedő tudományos ismeretek népszerűsítését és terjesztését tűzték ki igazi céljuknak.

5 A magyar társulat alapításakor Lorenz Okén német biológus és természetfilozófus által 1822-ben megalapított Német Természetvizsgálók és Orvosok Egyesületének (Geselschaft Deutscher Naturforscher und Arze) közvetlen példája dominált.

6 A magyar követők eleinte nemcsak a névhasználatban, hanem a vándorgyűlések felépítésében és munkamódszerében is ezt a rendszert követték. Az évi egy alkalommal összejövő német tudósok meghallgatták egy-