Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

2. Matthias Zündt 1566-ban készült metszete Gyuláról. ból kiásott kőhalmazt.

24 Még ugyanebben az évben Domonkos János múzeumőr falált itt egy mesterjegyekkel ellátott bécsi fazékból származó teljes peremet.

25 Karácsonyi János - a korábban megjelent művek szerzőivel ellentétben - a hajdani kolostor helyét nem a Törökzugban képzelte, hanem a Zündt-féle 1566. évi városkép alapján (2. kép) azt a mai Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság előtti térre lokalizálta; a törökzugi romokat pedig az elpusztult Ajtós falu téglaházainak vélte.

26 Ezzel több mint három évtizedig tartó vitát indított el, melyet végül is a törökzugi ásatások befejezése döntött el.

27 A feltárás Rendszeres ásatásra csak 1931-ben nyílott mód, miután a mai Ady Endre utca meghosszabbításával új utcát nyitottak (Epreskert u.), s ennek bal oldalán lévő egyik sarokház helyen a tulajdonos vályogvető gödörben embercsontokat, néhány 15-16. századi edénytöredéket és az egyik koponyán - Implom szerint a 16. századból származó „aranyozott drótszálakból hímzett" - pártarészietet talált.

28 Ennek hírére Implom József augusztus 23-án felkereste Kempf Józsefet, akinek az épülő sarokház közelében volt hereföldje. Kempf tudott arról, hogy ott régi kőfalak vannak, melyektől szántani nem tud, sőt azt is megmutatta, hol kell az ekét emelnie.

29 Az ásatást 25-én kezdték,

30 s már az első napon megtalálták 10 méter hosszan a templom szentélyének terméskövekből épült északi falalapozását és két ehhez csatlakozó támpillért. A következő napon a szentélyzáródást bontották ki, az itt lévő támpillérekkel. Az alapfal átlag 1,5 méter széles volt, s a felszín alatt kisebb-nagyobb mélységben jelentkezett. Már az első héten edénytöredékek, vastárgyak,