Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

kerek ablakszemek is előkerültek, illetve egy hornyolt, faragott vörösmárvány da­rab. Nyilvánvalóvá lett, hogy a templomhoz délről egy másik épület csatlakozha­tott, mivel ezen az oldalon nem találtak támpilléreket. 31 (3. kép) A második hét után a kolostor léte is bizonyosságot nyert, mert megtalálták ezen a területen a szintén terméskőből épített 120-130 cm széles alapfalakat; ugyanakkor feltárták a kibővített szentély későbbi zárófalát is. Az új szentély - ha­sonlóan a korábbihoz - szintén a nyolcszög három oldalával záródott, falait tám­pillérek erősítették meg, de a toldalék már nem terméskőből, hanem téglából épült. 32 (4. kép) Az ásatás harmadik hete a szentélyhez csatlakozó kolostorépület feltárásával telt el. A teljes alaprajzon (1. kép) „G"-vel jelölt téglalap alakú épület falai közül kettőt csaknem összefüggően, a másik kettőt csak töredékeiben találták meg. 33 A szeszélyes időjárás miatt a negyedik héten a munka lassabban haladt, mégis újabb eredményekkel járt. Megfigyelték például, hogy az előbb említett kolostor­épület falai ugyan terméskőből készültek, itt-ott azonban már téglát is építettek bele. A templom és a feltárt téglalap alakú épület közt kibontakozott egy kicsiny helyiség is, amely Implom József szerint „az ún. gyóntató folyosó" volt. Jelentő­sebb volt a kolostorépülettől dél felé tovább haladó 50-80 cm széles falak felfede­zése. Ezek ugyanis egy újabb - szintén a kolostor részét képező - hosszú épület­hez tartoztak. A szentélyben két sírhely került elő. Mindegyik kikövezett, tágas sírgödör volt, s egy-egy koporsó befogadására, nagyméretű téglákból készült. Tetejüket terméskő­vel boltozták be. Implom szerint az is megállapítható volt, hogy a két sírhelyet nem egy időben készítették, azonban állításának magyarázatát sajnos nem ismer­jük. Mindkét sírban rengeteg, darabokra tört embercsont hevert nagy összevissza­ságban, koponya viszont csak öt-hat volt közöttük. A csontokon kívül itt mást nem találtak. 34 (5. kép) 3. A feltárt alapfalak az első hét után. (1931) 4. A feltárt alapfalak a második hét után. (1931)

Next

/
Oldalképek
Tartalom