Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

1. Gyula ferences kolostora és temploma Implom József és Scherer Ferenc nyomán. ferences barátok kolostorának és templomának romjait, bár megjegyzi, hogy „a legközelebbi években kocsi számra hordták el onnan a téglát az országutak javítására".

14 Mogyoróssy visszaemlékezése szerint 10-12 éves korában (1814-1815 táján), amikor sokszor kijárt az akkori Schrőder-féle szőlőbe gyümölcsöt szedni, az erős terméskőfalak még kb. két láb magasan állottak, 1882-ben viszont már csak itt-ott lehetett kivenni épületnyomokat.

15 Mogyoróssy romokról közölt térképének

16 pontatlan és hamis voltára Implom több helyen felhívta a figyelmet.

17 Nyilvánvaló ugyanis, hogy Mogyoróssy a város kétféle ábrázolása

18 alapján szerkesztette meg a térképének ezt a részletét.

19 A helybeliek szóbeszéde

20 úgy tartotta, hogy a templom alatt kripta van. Mogyoróssy 1880-ban még megtalálta a sírbolt részletét, melyet Szerémi leírása alapján, Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix sírjának határozott meg.

21 A falak pusztulása az 1890-es években is folytatódott, mert miután a filoxéra kipusztította Kern Márton régi szőlőjét, a terület egyik felébe újra szőlőt telepítettek, s ezért a földet ismét megforgatták. A másik részt — mely akkor már Kempf József tulajdona volt - szerencsére nem bolygatták meg, hanem veteményesnek vagy lucernaföldnek használták. Itt

22 később Implom Józsefek teljes épségben találták meg az alapokat.

23 1901-ben Wosinsky Mór nézte meg a romokat, s az ab-