Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Altmann Júlianna: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai
5. Fűtőtér részlete a fel táraskor. az 1355-ös határjárás, mely Óbudát a prépost és a királyné között osztja meg. 6 Ennek során valószínűsíthetően a mai Szentendrei út vonalában lévő római kori aquaeductus vonalát követték, majd a határjelként említett utolsó pillérnél délre fordultak, egy földből készült határjelen keresztül vezetett az út a ferencesek kúriájának faláig, melynek kapuja Fehéregyházára nézett. Tulajdonképpen a határjárás itt érte el a várost és így egyben azt is jelenti, hogy a ferences templom és kolostor a város északnyugati sarkán állott. E helymeghatározásnak teljesen megfelel a Vöröskereszt utcában feltárt középkori templom és épületszárny részlete. Északabbra jelen ismeretünk szerint a középkori város valóban nem terjeszkedett és más kolostoregyüttes nem azonosítható ezen a területen. Azért hangsúlyozom ezt a kérdést, mert felmerült némi kétely a ferencesekkel történő azonosítással kapcsolatban. Ennek két oka volt, az egyik a templom szokatlan kis mérete és szentélye, a másik, hogy nehéz elképzelni, hogy 1444 után, amikor feltétlen megnövekszik az addig jelentéktelen kolostor szerepe, valamiféle nagyobbítás, átépítés nem történt volna. A négyzetes szentély, ha nem is általános koldulórendi templomok esetében, de nem is egyedülálló (Mühlhausen, Hildesheim 7 ) és itt egy feltételezhetően korai és kisméretű alapítással állunk szemben. De bármilyen kicsi is volt ez az épületegyüttes, illetve maga a teljes terület, ami a ferenceseké volt - ezt a temetkező hely hiánya is mutatja - feltétlen tudomásul kell vennünk, hogy a feltárt terület csak egy minimális töredékét teszi ki a kolostor teljes területének, ami így a következtetések levonását is korlátozza. Még egyet szeretnék kiemelni. 1390-ben Kósafi Péterman volt óbudai bíró végrendeletében a ferencrendiek Szent Katalin-kápolnájában elmondandó misére hagyományoz. Elképzelhető, hogy ez esetleg egy önálló kápolna volt és mellette, de már területünkön kívül állt maga a rendházhoz tartozó templom.
