Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Altmann Júlianna: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai

A budavári ferences kolostor Bár jelentőségét tekintve az óbudainál sokkal fontosabb volt a Szent János evangélistáról nevezett budavári ferences templom és kolostor, kutatását tekintve azonban sokkal jobb helyzetben nem vagyunk.

8 A kolostor pontos alapítását nem ismerjük,

9 de IV. Bélához köthetjük, aki gyóntatok már az 1240-es évektől a ferencesek közül választotta és a rendet is támogatta. Az építkezés az 1260-as években folyhatott, mert 1266-70 között végrendelkező Nána-Beszter nembeli Beszter fia Demeter és felesége úgy végrendelkezett, hogy itt temessék őket el és ezért lovát, fegyverzetét, felesége pedig ékszert, bútort, stb. hagy a barátokra. De a 60-as években a ferencesek mellett vett házat Tapolcsányi Péter, aki biztosan már 1268-tól bénasága miatt nehezen járt át a ferencesekhez, majd 1270-tól sérvét ferences páter kezelte. De ugyancsak ferences barát, mint orvos, voltjelen 1273-ban Kun László betegágyánál is. Nagy befolyásuk példája, hogy Henrik ferences barát, Ágnes királyné gyóntatója még azt is elérte, hog)' III. Endrét, az utolsó Árpád-házi királyt 1301-ben itt temették el. Központi helyzete a budai kolostort kiemelkedővé tette, hiszen a királyi udvarba jövő főpapok szállásául szolgált ügyeik intézésekor, sőt több alkalommal a rendtartomány közgyűléseit is itt tartották. A kolostor nagyobbítására Nagy Lajos királytól kaptak ház, illetve telekadományt. 1444-ben Cesarini Julián bíboros pápai legátus elvette a kolostort a konventuálisoktól és az eredeti regulát követő obszervánsoknak adta. A tartományfőnök ezután jobbára itt tartózkodott és a rendi közgyűléseket is többször tartották Budavárott. 1455-ben Kapisztrán Jánost is itt fogadták. Az iskolájában pedig a rend legkitűnőbb teológusai tanítottak, mint pl. Temesvári Pelbárt is. Pusztulása a török korhoz köthető, 1526-ban 8 barátot öltek itt meg, majd a török foglalás után a templomot a budai pasa dzsámijává alakították át és a ferencesek a Mária Magdolna templomban tartották az istentiszteleteket. Maga a ferences templom és kolostor a Várhegy keleti oldalán épült fel, a királyi palota és a város közötti területen, a mai Színház utca 1-3. sz. alatt. A feltárást a Várszínház helyreállítása tette lehetővé, (6. kép) illetve a poligonális szentélyzáródást már Gerő Győző a barokk épület és a jelenlegi várfal közötti terület kutatása folyamán megtalálta. A török uralom alóli felszabadulás után 1692-ben a karmelitáké lett a terület, ahol a romokon 1736-ra felépítették templomukat és kolostorukat. A rend feloszlatása után 1787-ben színházzá alakították és ma is így funkcionál. A barokk templom gyakorlatilag ráépült a középkori templomra és így feltárni a középkori templom falát csak a hajó északi oldalán lehetett. A falon két belső és egy külső pillért találtunk. (7-8. kép) A déli oldalon csak egy egész rövid szakaszt sikerült feltárni. A templom nyugati zárófalának nagy része is előkerült, és miután egy alapindítást is megfigyelhettünk, nem tartok elképzelhetetlennek egy előreugró díszes nyugati kapuzatot. A barokk és egyben középkori szentélyben gyakorlatilag semmit nem találtunk, mivel az egykori színházépület színpadi része volt itt és a műszaki felszerelésekhez ezt már teljesen kibontották. Ez azért is nagyon sajnálatos, mert talán III. Endre sírját is ezen az előkelőbb helyen állíthatták fel. Sajnos így a diadalívet sem találtuk meg, bár elképzelhető, hogy ez azonos a barokk temploméval, de a falazatot nem lehetett megbontani. így csak egy teljes belméretet tudok adni, mely szerint a templom belseje 50 méter hosszú volt és 12 méter széles. A templom hajójában kb. 1,5 méter mélységig egységes planírozást találtunk, mely sok kő- és csonttöredéket tartalmazott. Mivel a karmelita időszakban is temetkezőhely volt, elkülöníteni egy újkori és középkori sírréteget sajnos nem lehetett, sőt egyetlen ép sírt