Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása

B. A zalai ferences építkezések az újabb kutatások tükrében Az elmúlt 15 évben három ferences kolostor területén folytak kutatások. Ezek eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Az egervári ferences kolostor templomának gótikus külsejét az 1970-es helyreállítás bontotta ki a barokk köntös alól. A 40,35 méter hosszú gótikus templom nyújtott szentéllyel készült, a hajórész alig 5 méterrel hosszabb a szentélynél. A 17,65 méter hosszúságú szentély nagy szerzetesi létszám befogadására készült. (1. kép) A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A szentélyen és a hajó déli oldalán 12 támpillér van. A szentély támpillérei a felső harmadukban kifelé ék alakúak. A támpilléreket 1/3-2/3 arányban egy osztópárkány töri meg. A szentélyen hat, a hajón öt nagyméretű csúcsíves záródású ablak helyezkedik el. Az ablakok mérművei három típushoz tartoznak, a szentélyen egyfajta a másik kettő a hajón. A szentélyzáródás északkeleti, a hajónak pedig a nyugati utolsó pillérközében nincs ablak. A hajó ötödik ablaka a nyugati homlokzat közepén helyezkedik el, ez azonban ma csak belülről látható. A templomon az ablakok alsó vonalában egykor övpárkány futott körbe. Alul elszedett körbefutó lábazatot találunk. A torony ferences szokás szerint a szentély északi oldalán áll, a toronytest a szentélyzáródás északkeleti sarkához épült hozzá. Keleti falában három ablak van. Alul két kis négyzetes elszedett keretelésű, felül, a tetősík aljával egyvonalban mI. Egervár 1. Az egervári ferences templom és kolostor alaprajza.