Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Buzás Gergely: A budai királyi palota déli nagycsarnoka

38. Az ajtó középkori voltát igazolja Schtilek Frigyes profilfelmérése: Csemegi 1955. 32. kép 39. Csemgi 1955. 30., 37. ábra 40. Csemegi 1955. 19, 166. képek 41. Bertalan 1970. Bild 9. 42. Bertalan 1970. Bild 10-13., Bertalan 1971. 11. kép 43. Bertalan 1971. 1. kep 44. MMT IV. 1955. 368., 433. 45. Gerevich 1966. 278., Bertalan 1970. Bild 7., Bertalan 1971. 420., 9. kép 46. Kissling 1975. 38-39. 47. Kunstdenkmäler 384. 48. Kissling 1975. 50. 49. Simson 1990. 211. (Werner (boss, Friedrich Köhler) 50. Simson 1990. 210. (Werner Gross, Friedrich Köhler) 51. Die Parier 1978. I. 243-244. (Herber Beck, Wolgang Beeh) 52. Die Parier 1978. I. 348-349. (Tilman Breuer) 53. Liebmann 1982. 118. 54. Arens 1989. 11. 55. Nussbaum 1985. 208. 56. Kunstdenkmäler 425. 57. Schmidt 1988. 3. 58. /. Lajos 1982. 194. 100a tétel. Marosi Ernő (I. Lajos 1982. 228. 120. tétel) ezzel szoros összefüggésbe hozott egy - valószínűleg Zsigmond-kori - visegrádi vörösmárvány fiálékút töredéket. Valójában a két darabot az anyagukon és a lábazati dob kanellúrás megoldásán kívül semmi sem köti össze: a lábazati profil formája és az egész lábazat arányai egészen mások. 59. Joó 1986. 52., 4. és 6. kép 60. Marosi 1987. I. 532., II. 1013. kép 61. Kg) ilyen elemet közöl Nagy Emese, mint palotai leletet (Nagy 1955. 121. 22. kép). Ez a kő nyilván törökkori erődítési munkák során került a várba. A Budapesti Történeti Múzeumban őrzőit kövek származási helyének meghatározását néhány biztosan Budaszentlőrincről valé) példány teszi lehetővé. E kövek lelőhelyének meghatározásáért Végh Andrásnak tartozom köszönettel. 62. MME IV. 307. kép, Bertalan 1971. 425. 63. A keltezéshez legújabban: Marosi 1987. 565. 64. Csemegi 1955. 90-93. 65. Csemegi 1955. 92. 66. Csemegi 1955. 26. 67. Ez jól láthaté) a kapu feltárása során készült fényképem: Csemegi 1955. 17. kép 68. Kumorovitz 1963. 114-115. 69. Gerevich 1966. 280. Gerevich szerint a kváderes falat és a palotakápolna alsó részét is összekapcsolja egy jel, ez a jel azonban publikálatlan és a helyszínen sem sikerült fellelnem, így nehéz a jelentőségét megítélni. 70. Gerevich 1966. 277-282. 71. Gerevich 1966. 201. 72. Érszegi 1992. 95. 73. Marosi 1987. I. 525-526. 74. Például a clermont-ferrandi székesegyház 1273 után épült déli kapuján (Claval 1988. Fig. 29., 222.) vagy az orleans-i székesegyház 1287-ben megkezdett szentélyének É-i kapuján (Aubert - Goubet 1971. 228.) 75. Simson 1990. 206. (Werner Gross, Friedrich Kobler) 76. A kapuk ilyen típusú bélletszerkezettel szerepelnek már az 1300 után készült F terven (Die Parler 1978. L 148. (Arnold Wolf). A Petersportal már 1320-30 körül megépülhetett (Die Parler 1978. I. 149. (Arnold WolJ) 77. Kunstdenkmäler 1977. 364. 78. Die Parler 1978. I. 344. (Friedrich Köble) 79. Fuchs 1990. 72. 80. Fuchs 1990. 32. 81. Die Parler 1978. I. 326. (Reinhard Wortmann) 82. Horváth 1935. 37-38., Marosi 1987. 565. 83. E helyi stílus vagy műhely kérdésének részletesebb elemzése: Búzás 1990. 33-35.