Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Juan Cabello – Simon Zoltán: A Kékediek és kastélyuk

és Zsigmondról ugyan keveset tudunk, azonban mindkettőjük feleségét ismerjük, s bízvást állítható, hogy szerencsés házasságuk alapozta meg leszármazottaik - a többi ághoz képest - fényes karrierjét. A Tokajnál vízbe fúlt János neje a 13. száza­di eredetű, a 16. századra már a legmagasabb arisztokráciába emelkedő Tarczai család egyik utolsó tagjának, a Mohácsnál elesett Miklósnak, II. Ulászló főkamará­sának és sárosi ispánnak a lánya Erzsébet volt 38 , míg Zsigmond felesége a nem ke­vésbé előkelő családból származó (Zágorhidi) Tárnok Katalin lett. János fiával, Gáspárral 1554 és 1580 között találkozunk a forrásokban. 1554­ben Kékedi Gáspár Jánossal és más ágbeli Kékediekkel tiltakozik (Hollóházi) Ko­rom Farkas Alsókéked „Hollóházyrész"-nek nevezett részébe való iktatása ellen. 39 1559-ben Kékedi János és unokatestvére (fráter patruelis) Gáspár új adományba kapja Ferdinánd királytól Kékedet és Cselfalvát. 40 Ezután Kékedi Gáspár elméjé­nek 1580-ban történt „megbontakozásáig" elsősorban felvidéki birtokait érintő perekkel volt elfoglalva. 41 Neje Szinyei (Merse) Magdolna volt. H. Takács Marian­na adatai szerint, 1580-ban már Gáspár fia János próbálkozik apja helyett vissza­szerezni a rokonoktól egy 1000 ft. értékű házat és egy erdőrészt. 42 Ugyancsak H. Takács Marianna hozza azt az adatot, mely szerint 1596-ban Kékedi János egész. Alsé)kékedi részét, egy házat és egy nemesi udvarházat minden tartozékaival együtt eladja bátyjának (sic!) Kékedi Györgynek és örököseinek 100 ft-ért. 1609­ben Kékedi János örökösei újabb 450 ft-ot vesznek fel, mert „a fenti összeget ne­vetségesen kicsinek találták". 43 Kékedi Gáspár unokatestvéréről, Kékedi Jánosról alig tudunk valamit. Gáspár­ral közös fellépését, illetve megadományoztatását már említettük. Ezenkívül 1564­ben betöltött táblabíróságáról van tudomásunk. 44 Feltehetően Fiatalon elhunyt és a család jelentőségének növekedésében nem is ő, hanem felesége Parlagi Erzsé­betjátszott szerepet. Parlagi Erzsébet a Mátyás-kor szép karriert befutott arisztok­ratájának Parlagi Lászlónak volt az unokája. 45 Egyetlen ismert közös gyermekük György volt, maga Parlagi Erzsébet Kékedi János halála után a fontos abaúji sze­mélyiségnek számító Fuló Mihály hitvese lett, akitől további gyermekei születtek. Parlagi Erzsébet - származása révén - jelentős, elsősorban Szabolcs és Bihar me­gyében elterülő birtokokhoz juttatta leszármazottait. Kékedi György személyével 1584-ben találkozunk első ízben 46 , 1594-ben, Bereti Ágota leánynegyedének kiadásakor már önállóan szerepel. 1598-tól kezdve soro­zatban bukkan fel a neve különböző alsó- és felsőkékedi jobbágytelkek, birtokré­szek zálogbavétele, vásárlása kapcsán. Megyei tisztségek (táblabíróság 1609-1612­ben 47 ) mellett 1603-ban országos pénztárnok, 1605-ben nógrádi (más források szerint abaúji) főispán, az 1608-as pozsonyi országgyűlésen Abaúj megye követe volt, mely alkalommal II. Mátyás aranysarkantyús vitézzé ütötte. Kisebb jelentősé­gű követségviselése (1607-ben ő volt Forgách Zsigmond és Dóczy András felsőma­gyarországi királyi biztosok követe a lázongó hajdúknál) mellett igen fontos dip­lomáciai szolgálatokat is teljesített. Kékedi György hozta el 1605-ben Bocskai Ist­ván számára a fejedelmi kinevezést tartalmazó szultáni athnamét, s szerepel neve a Báthori Gábor fejedelem és II. Mátyás által 161 l-ben kötött szerződés aláírói kö­zött. 48 Híres és bátor katona lehetett mert a családi hagyomány szerint ifjú korá­ban Balog alatt „halálos bajvívásra" vállalkozott egy törökkel. 49 Kékedi György há­zassága az ősei által elindított sorba illik: ő is kitűnően választott. Felesége az er­délyi eredetű Andrássy Péter és a székely Becz ZsóFia leánya, Andrássy Anna lett. Az Andrássyak a 16. század közepén emelkedtek magasabb társadalmi régiókba, mégpedig viharos gyorsasággal. Andrássy Péter 1585-ben már Krasznahorka várá­nak és hatalmas uradalmának birtokosa volt. A házasság minden bizonnyal elő­nyös volt a magyarországi részeken jövevénynek számító Andrássyak számára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom