Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus

Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Akosházi Sárkány Ambrus KUBINYI ANDRÁS magyar történetírásban közhelynek számít immár, hogy egy vár birtoklása hatalmat jelentett, az ország ügyeibe elsősorban a várurak szólhattak bele. A vár egyben egy uradalom központja volt, amelyet később vártartománynak is neveztek.

1 A nagybirtokos arisztokrácia elsősorban várakkal - éspedig többnyire többel -, míg a tekintélyesebb középbirtokos nemesség inkább csak kastélyokkal, legfeljebb egy-két várral rendelkezett.

2 A király az országos méltóságokat elsősorban a nagybirtokosok közül választotta ki, ezek leszármazottait nevezték bárófiaknak, természetes, vagy névszerinti báróknak, és egyre gyakrabban mágnásoknak. így kialakult a zártnak még nem mondható és külön címekkel nem rendelkező arisztokrácia, amely katonai - bandériumtartás - és adéizási kiváltságokkal is rendelkezett, és amelynek tagjait az 1498:22.tvc. név szerint is felsorolta. A politikai hatalom ennek a gazdag várbirtokos rétegnek a kezében volt, ami természetesen nem jelentette azt, hogy királyaink - ha nem is nagy számban - nem neveztek ki „homo novusokat", azaz e réteghez nem tartozó nemeseket is olykor országos méltóságra, akik aztán igyekeztek megfelelő vagyont összegyűjteni.

3 II. Ulászló alatt pedig már találunk néhány örökös bárói kinevezést is.

4 Tanulmányomban egy inkább rendkívüli példát szeretnék ismertetni: a homo novus, köznemesi eredetű Ákosházi Sárkány Ambrusét, akinek nemcsak váruradalmakat sikerült szereznie, hanem még az országbírói méltóságot is elnyerte.

5 Nem ez. a rendkívüli. Szapolyai Imre és István köznemesből a nádori méltóságot is megszerezték, és az ország leggazdagabb birtokosaivá váltak. A rendkívüli az, hogy Sárkánynál a jelek szerint nem az uradalom szerzés volt a fő cél, hanem az üzlet: mintha több lett volna benne a polgári, mint a feudális jelleg. Az Akosházi Sárkány család a Zala megyei középbirtokos nemességhez, azonban annak inkább kevésbé tehetős részéhez tartozott.

6 Teljes genealógiájuk elkészítése még mindig bizonytalan.

7 Az első ismert személy László, aki 1405-ben Felsőindvai Herceg Péter pölöskei várnagya volt

8

, majd István fia Lászlónak említve 1414-ben királyi familiárisként kap Lőrinc és Benedek testvéreivel új adományt Ákosházára.

9 Sárkány a királyt elkísérte külföldi útján, és az udvari nemességhez tartozván

10 több lehetősége volt az átlag vidéki nemesnél. 1424-ben a Salamonvári család birtokai egy részét kapja László, felesége, Óvári Márta, fia János, és testvére Benedek.

11 László 1435-ben is szerepel.

12 A század közepén arról hallunk, hogy Ákosházi Sárkány János - László fia? - elfoglalta a Héderváryak Buzádszigete és Hahót birtokait

13

, 1458-ban azonban a Héderváryak törtek rá Sárkány Lász-