Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Kubinszky Mihály: A vasúti vonalőrházak műemlékvédelme

2. kép MAV vonalőrház. A képen jól megfigyelhetők a melléképítmények: kerekes kút, baromfiól, kenyérsütő kemence. vasútüzem kezdeti időszakában, a múlt század közepén még optikai jelző-lánc egységeként is szerepeltek. A mágneses működésű harangjel bevezetése nyomán ezeket általánosan bekapcsolták a vasúti forgalomba. A távbeszélő bevezetése titán a forgalom részére jelentő-posztok voltak. A századforduló idején a fővonalak mentére telepített térközjelzők kezelését is gyakran vonalőrházak - illetve építészeti tekintetben a pályafenntartás vonalőrházaihoz hasonló jelző-őrházak látták el, mégha ezek a szolgálati helyek nem is álltak a pályafenntartás szolgálatában. Az építészeti értelemben vett vonalőrházak személyzetének feladata ilyetén sokféle volt. A kezdetben épített őrállások a katonai őrség bódéihoz hasonlítottak, azonban egyhamar falazott, a pályatestre merőleges gerincű nyeregtetős épületek terjedtek el, előttük többnyire fedett előtér volt kialakítva. A szolgálati helyiségeknek három oldali ablakkal jó kilátása nyílt a vágányra. Az alaprajz mellékhelyiséggel, ritkábban külön lakószobával egészült ki, mert a vonalőrház szobája azokon a vonalakon, ahol nem volt éjszakai vasúti forgalom, egyúttal az őr lakószobája is volt és a mellékhelyiséget konyhának lehetett berendezni. Az éjszakai vasúti forgalom több műszakos szolgálatot jelentett. Település közelében álló őrházhoz a személyzet váltásokban érkezett, de nem az őrházban lakott. Településtől távoli vonalőrházak esetében egy lakás célját szolgáló második épületet is emeltek az őrház mellé. Azoknál az őrházaknál, amelyek lakás céljára is szolgáltak az őr és családja életfeltételeiről is gondoskodni kellett: kutat ástak, kenyérsütő kemencét építettek, baromfiólat telepítettek. (2. kép) Sertésól, sőt tehénistálló is előfordult, (mert a vasúti töltés oldalán a szarvasmarha legelhetett), néha jégvermet is építettek. Mindezekre az épületekre és építményekre minden vasúttársaságnak, így hazánkban elsősorban a MÁV-nak és a MÁV kezelésébe kerülő helyiérdekű vasútvonalaknak szabványterveik voltak. A vonalőrház architektonikus kialakítása a lehető legegyszerűbb volt, vakolt