Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

H. Vladár Ágnes: Az egykori Pannónia római kori építészeti örökségének helyreállítása és védelme

Az egykori Pannónia római kori építészeti örökségének helyreállítása és védelme HARSÁNYINÉ VLADÁR ÁGNES ár a cím szerinti téma problémáira, akár bizonyos eredmények rövid összefoglalására gondolunk (amelyek közül egyikről aktualitása, és jelentősége miatt bővebben szándékozom írni) úgy vélem, nem lehetett volna megfelelőbb bevezetést találni, mint az alábbi két idézetet. Az első: ,Az a szükségszerűség és követelmény, hogy megvédjük mindazt ami kulturális örökségünk része — legalábbis amennyire ez az emberi akarattól függ - annak ér­dekében, hogy a lehető leghosszabb ideig fennmaradjon, vitathatatlanul a restau­rálás feladatkörébe tartozik." A második: ,A régészet az a szakterület, amely ezen a téren kétségkívül a legnagyobb és a legösszetettebb problémákat prezentálja mind elvi, mind gyakorlati szempont­ból." A fenti megállapítások a Restauro című olasz folyóirat 1985. évi szeptemberi számának egyik cikkéből valók, amelyet Franco Minissi építész írt. 1 Tanul­mányának címe, mint ahogy a folyóirat egészének vezérgondolata is: „Védőtetők és szerkezetek alkalmazása régészeti területeken." E cím által felvetett probléma és igény az ókori emlékek megóvásával, építésze­ti helyreállításával kapcsolatban azóta is él, és a megoldás nem könnyű. Olyan föld­rajzi helyzetben lévő, és olyan klímával rendelkező területen mint az egykori Pannó­nia, - a mai Magyarország Dunáté)l nyugatra eső része - pedig különösen nehéz. A folyóirat említett számának megjelenése előtt is, és azután is, sok megoldás született az egykori Imperium Romanum különböző részein a régészeti területek, és az egyes feltárt objektumok védelmére, amelyek legtöbbje tanulmányozást ér­demel, és eltérő véleményeket váltott és vált ki. Az idő múlása, a körülmények vál­tozása az elvek bizonyos fokú módosulását is magával hozta. A bevezetésként idé­zett két gondolat azonban változatlanul érvényes, mert objektív, és azok számára, akik a megfogalmazott sajátos feladatot vállalják, felelősséget és kötelezettséget je­lent. A tanulmányutak mindig fontosak az ember életében. Sok éve annak, hogy ösztöndíjas kezdő építészként, a római Accademia d'Ungheriából kiindulva igye­keztem mindazt látni és megismerni Itáliából, amit a rendelkezésemre álló idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom