Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

M. Kozák Éva: A nagygeresdi rk. templom

két magas gyertyatartó a 18. századból való. A szentély keleti falán függ a templom tituláris szentjét, Szt. Istvánt ábrázoló oltárkép, amelyet 1777-ben készíteti Schaller István soproni festőművész.

20 A hajó északkeleti sarkában áll a nyolcszög öt oldalával záruló alacsony szószék. Végül a templombelső nyugati végét zárja - a két pillérre támaszkodó, a hajó irá nyába három félkörívvel nyíló - orgonakarzat, mely a barokk toronnyal egyidő ben épült. Feljárata csigalépcső, a déli oldalról. A templomban 1989-ben műemléki helyreállítást megelőző régészeti feltárásokat és falkutatásokat végeztünk, és ezek sok új eredménnyel bővítették az épületre vonatkozó eddigi ismereteinket. (2. kép) A templom 130 cm magas erős, szilárd kőfalazatú alappal épült (2.3.9.12. kutatóárok). A körbefutó kőlábazatot felül tompaszögformájú kőelem zárta. Ez azonban csak a nyugati homlokzaton, és a déli oldalon egyes helyeken maradt meg. A lábazaton a gé»tikus építkezések idején javításokat, átalakításokat végeztek. Az északi oldalon, a szentélyen, a déli oldal bejárattól keletre eső részén a kiromlott kő záróelem helyére, állított vörös téglaelemeket építettek be. A templom felmenő falazata sem egynemű. A nyugati és északi homlokzaton a lábazat felett, a déli oldalon az ablakok könyöklő magasságáig a Kisalföldről származó, sárga agyagpalából épült a falazat. A szentélyen a kőlábazat felett már csak téglát alkalmaztak (25x12x6 cm). A templom zöme téglából épült. A román kori faragott részletek, a déli bejárat kövei, a szentély keleti ablakába másodlagosan befalazott ablakkönyöklő, fehér homokkő. A szentély gótikus pasztofóriuma és ülőfülkéje Ság környékén bányászott vulkáni tufából készült. A különböző kőanyagok is jelzik az eltérő korok építkezéseit. 2. kép A templom kutatási alaprajza