Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
M. Kozák Éva: A nagygeresdi rk. templom
rossz állapotban volt. A zoltárát Szt. Kereszt tiszteletére szentelték fel, és egy kő szószéket is említenek. 14 A templomban visitatió, 1714-ben volt ismét. Leírják, hogy a szentélye boltozott, de hajója deszkázott. Itt már kő helyett, fa kórust említenek. írnak a kő szószékről, valamint a kő toronyról is. A harang azonban a templomon kívül függött. A torony műszaki állapota ekkor már nagyon rossz lehetett, hogy csak a templomon kívül tudták a harangot elhelyezni. A Szt. Kereszt oltár még funkcionált. A felszerelései között szerepelt egy aranyozott érc kehely. 15 Az 1735-ból származó egyházlátogatási jegyzőkönyv már egyértelműen megállapítja, hogy a templom kívül-belül restaurálásra szorul. 16 Majd az 1735-ből származójegyzőkönyvben azt írják, hogy a templom épülete nagyrészt romos. A templomon történt változásra utal az 1766-ból származó feljegyzett adat. A hívek és Kiss Dániel győri kanonok adakozásából 1755-ben restaurálták a templomot, és új felszereléssel is ellátták. 18 Az utolsó 1829-ből származó egyházlátogatási jegyzőkönyv utal a templom jó állapotára és sekrestyéjét is említi, és a torony két harangját. Azt is megtudjuk, hogy 1714-ig volt a templom a protestánsoké. 19 A templom 1746-tól Nemesládony filiája, mai napig is ide tartozik. A templom kutatása A keletek templom a téglalapformájú hajóból és hozzácsatlakozó félköríves szentélyből, a nyugati oldalon emelkedő jellegtelen toronyból, valamint az északi homlokzathoz épült sekrestyéből épül fel. A nyújtott nagyíves apszis falán egy elfalazott nyílás, a keleti oldalon, a délin pedig egy barokk ablak mutatkozott. A hajóteret a déli oldalról az előbbivel megegyező korú és kiképzésű ablak világította meg. Az erősen lemállott vakolat alól nagy repedések jelezték a régi középkori nyílások helyét. A déli oldalon, a középkori bejárat két alsó szárkövének eleme látszott ki a töredezett vakolat alól. A homlokzatot körben a fehérre meszelt barokk párkány zárta, a középkori templomra vonatkozóan még utalást sem nyertünk a kutatás előtt. A nyugati homlokzat előtt emelkedő többszintes téglatorony falán, a többi homlokzathoz hasonlóan semmi tagolódást nem lehetett látni. Az előcsarnokként is funkcionáló toronyaljba félköríves bejárat vezetett. Innen a nyugati homlokzaton kiképzett, erősen lefaragott és átkent gótikus kapun keresztül lehetett a templomtérbe jutni. A torony első emeleti szintjén az északi-, déli- és nyugati oldalon egy-egy négyszögletes ablak nyílt, amelyeket a későbbi tatarozások során befalaztak. A belső térben ezek a nyílások jól megfigyelhetők voltak. A torony második emeletén az északi oldal kivételével egy-egy félköríves barokk ablakot képeztek ki. A torony zárásaként középen egy nyolcoldalú kősisak emelkedett. A keskeny koszorúpárkány négy sarkán díszítést alkalmaztak. Analógiája a büki- és hidegségi katolikus templom tornya. A középkori templom a 18. században nagyobb átépítésen esett át, ami nemcsak a külső, de a belső megjelenésén is sokat változtatott. A hajó felett a három csehsüveg boltozatot - falpillérek nélküli, - falból kinövő hevederek tartják. Tagolt csúcsíves diadalív választja el a hajót a szentélytől. A szentélyt félkupola fedi, amely magasabb, mint a hajó feletti mennyezet. A szentélyben található a déli oldalon egy kőrácsos ülőfülke. A főoltárt a leírások szerint a soproni származású Mnych Miklé»s szobrász faragta 1773-ban. Megmaradt a tabernakulum (ajtaján kereszttel), és két állvány, amelyeken angyalfigurák (korábbiak), térdepelnek, rokokó díszek találhatók rajtuk. Az oltár mellett a
