Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Póczy Klára: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként

lakóház kerítette, felhasználva a római kori falakat. (1. kép) Az ovális házcsoportban, az ókori eredetről mit sem sejtve, számtalan család élt.

4 1932-ben Magyarország, István király halálának 1000. évfordulójára, - vagyis az 1938. évre -, Nemzetkőzi Eucharisztikus Kongresszust hirdetett. Az ünnepségek helyszíneként Budapest, Esztergom, Székesfehérvár kínálkozott. A fővárost ez a program nagyszabású építkezési feladatokra kötelezte, mindenekelőtt Óbudán. Az Eucharisztikus Kongresszus ugyanis jó alkalomnak tűnt arra, hogy a Trianon óta viszonylagos elszigetelődésben élő ország végre a külföld felé bemutathassa kétségtelen eredményeit. A Vatikán küldöttségén kívül számos európai ország jelezte az. ünnepségen vak) részvételét, s az elcsatolt országrészeken, vagyis a határokon kívül élő magyarok látogatására is számítottak. Mindez nagyobb tömegek mozgását, közlekedését jelentette pl. Budapest-Esztergom, ill. Budapest-Székesfehérvár között. Minthogy az. út Óbudán vezetett át, a zeg-zugos utcácskák erre nem voltak alkalmasak, ezért gyors változtatásokra volt szükség. 1932-re egyébként elkészült már egy közlekedési terv, ami Óbudát érintette, ez az Árpád-hidra vonatkozott. Az Újlipckváros, a Szent István park, Újpest rohamos beépítése miatt szükség volt ugyanis a Margit hídtól északra egy új hídra, ez lett volna az. Árpád híd, amelynek a tervezéséről már az. I. világháborúi előtt sző volt.'' Ez idő tájt határozták el a Nagyszombat u. és a Bécsi út sarkán lévő épülettömb elbontását, mert útját állta az új ké>zlekedési fővonalnak. Száz évvel Németh Sándor kamarális praefectus beszámolója után, Nagy Lajos az Aquincumi Múzeum igazgaté)ja pré)baásatást tartott a különös épület helyén. Az eredmény régészeti 2. kép Az újkori házak lebontása után megkezdett régészeti feltárás