Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Póczy Klára: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként

3. kép A katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása 1941-ben szempontból egyértelmű volt, a római korból származó amfiteátrum funkcióját hitelesíteni lehetett. (2. kép) A nagyszabású, több évre tervezett ásatást - Nagy Lajos súlyos betegsége miatt - 1938-ban Szilágyi János folytatta, majd utóbbi katonai szolgálata idején 1941-ben Nagy Tibor fejezte be.

() A kutatások eredményeiből kiderült, hog)' az épületet a római császárkor végéig használták, a későbbi beépítések kora bizonyítja, hogy az 5. század elején a hatalmas épületet bevonták a határvédelembe és a főút mentén a Castrum előretolt bástyája lett. Déli kapujában, egy későbbi elfalazás mögött ezüst kincsleletet találtak, amelyet a 6. század végén itt átvonuló langobardok vagy hárulok rejtettek el. A Castrum és az amfiteátrum közti útmenti római sírmezőbe avar harcosokat temettek a 7-8. században és ugyanott néhány honfoglaláskori lovas sírt is feltártak. 4. kép Az amfiteátrum egyik rekonstruált lépcsőfeljárója