Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus
szó). És ezt a jelenlétemben mondta!" Herberstein erre megmagyarázta Sárkánynak, hogy a bán (Karlovics János korbáviai gróf) ugyan évi 1000 dukátot kap Ferdinándtól, azonban azért, hogy a török ellen kémeket tartson, valamint zsoldot száz, vagy kétszáz lovasra, így az egyetértés a török ellen irányul. 212 Azaz: Sárkánynak igaza volt, de mivel ezt elmondta, ezt a követ csak sértődöttséggel tudta magyarázni, hiszen eszébe sem jutott, hogy nem lenne igazi híve a Habsburgoknak. Sárkány helyzetében gyökeres változás következett be 1524. júniusa után. Akkor halt meg ugyanis Újlaki Lőrinc herceg, az országbíró. Legkésőbb az év szeptember 20-án azonban már Sárkány Ambrus az utóda. 213 Ez által az országnak a nádor utáni rangban második méltóságát nyerte el a zalai köznemesek leszármazottá. Mostantól kezdve nem második vonalbeli báró, hanem az ország legszűkebb vezető rétegének tagja. Sajnos, nem ismerjük alországbíráját. Átvette viszont elődei - Szentgyörgyi Péter gróf, majd Újlaki Lőrinc herceg - itélőmesterét, Petróczi HencelFi Istvánt, annak halála után pedig sógorára, Turóczy Miklósra bízta az itélőmesterséget. 214 Országbírósága bevételei növekedésével is járt. így részesedett perbeli bírságokban 215 , e mellett fizetést is kapott. A kincstár e címen 1525. első felében összesen 2500 forintot fizetett neki. 216 Országbíróként résztvett a főpapok és bárók 1525. május 22-én megkötött szövetségében, éspedig a 17 báró közül a rangban őt illető második helyen a nádor után, és a bátyját képviselő Szapolyai György előtt. Az az érdekes, hogy ez a szövetség elsősorban a régi arisztokrácia érdekeit képviselte, így „homo novus" csak három hivatalban levő báró (Sárkány, Thurzó Elek tárnokmester, Korlátkövi Péter udvarmester) és Erdődy Péter volt. Hiányoztak többek között Bornemissza János, valamint a Balassa, Batthyány, Móré családok tagjai, hogy csak olyanokat említsek, akik 1518-ban a prelátusok és bárók utolsó törvényhozásánál megjelentek. 217 Sárkány ebben az időben valóban az ország egyik vezetője, politikájának meghatározója. Burgio pápai nuncius 1525. április 13-ai levele szerint Szálkai - immár esztergomi érsek - és főkancellár, valamint Várdai Pál egri püspök és Sárkány Ambrus kományozzák mintegy triumvirátusként az országot. 218 Bár Burgionak nem kell minden szavát elhinnünk, van egy feltűnő tény: mind Szálkai, mind Várdai valamikor üzlettársi viszonyban állott az országbíróval, így bizonyára jól kiismerhették egymást. Túl rövid volt azonban Sárkány országbírói működése, hogy az ország irányításában végzett szerepét meghatározzuk, és értékeljük. Az kevéssé valószínű, hogy ezen a magas poszton továbbra is a Szapolyaiak embere legyen, és ugyancsak kizárhatjuk az osztrák politika követését. Bukása úgy látszik ugyanis, senkinek sem fájt. Sárkány országbírósága még egy esztendeig sem tartott, az 1525. évi hatvani országgyűlésen ő is a leváltott méltóságok közé került. Más helyen részletesen írtam a hatvani diétáról, így azt most nincs lehetőségem ismertetni. A lényeg az, hogy Mária királyné összefogott a királyi hatalom erősítésére a köznemességgel és annak vezetőjével, Werbőczy Istvánnal, és ebben a szövetségben résztvett Szálkai esztergomi érsek is. A terv ugyan túl jól sikerült, Szálkai pl. szintén elvesztette a kancellárságot, de megmentette az egyházak számára a tizedet. Leváltották Bátori nádort, Sárkány országbírót és Thurzó kincstartót is. Számunkra nagyon tanulságosak Sárkány leváltásának körülményei. Július 3-án Burgio nuncius jelentése szerint a nemesség által támadott urak közül először Szálkai, majd a nádor, őt követve Sárkány szólt, aki azt állította, bog)' rajta kívül alig lehetnek ketten, vagy hárman, akik érdemesebben szolgáltak volna az országnak. Ez felbőszítette a nemességet, hogy többre becsüli magát náluknál, akik a végeken szolgáltak. Annyira megdühödtek rá, hogy még az éjjel el kellett menekülnie. Utoljára szólt Thurzó. 219 Egy német napló részletesebb. Ez is idézi
