Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A korai templom körüli temető

rétének. A sírok többsége bolygatott, ennek oka elsősorban a XV. század végén folyó építkezések. Helyenként rablás nyomát is megfigyelhetjük. Több helyen a sírokra ráépül­tek a konyha falai, ezért a 99, 94. sír kófalazatának csak a déli oldala maradt meg. Az északi kerengő folyosóban feltárt 95. és a refektóriumban feltárt 107. sír külön is említést érdemel. A 95. sír az egyedüli, ahol a csontvázon melléklet is előkerült. A férfi sír derekán egy vas pántból kialakított csat feküdt. A csat két oldala dísszerűen bemé­lyített. A 107. sír több vonatkozásban eltér a tárgyalt síroktól. E sír magánosan keletebbre fekszik, a refektórium keleti felében került elő. A sír mélyebben feküdt, mint a többi kő­keretes sír. A XVI. századi padlószinttől lefelé haladva sárgásbarna tömör talajban tűnt elő a sírfolt. Kialakítása technikailag eltér a többi kósírtól. A 180 cm hosszú csontvázhoz alkalmazkodó kókeretet nyolc élére állított, 10-15 cm széles kőlapból képezték ki. Alul, igazodva a lábakhoz, az egyik oldalon a két utolsó követ ferdén helyezték el. A sírt felül négy nagyméretű, megmunkálatlan felületű kőlap fedte. A sír keleti felében két kopo­nya, valamint egyéb csontmaradványok feküdtek; ezek alól került elő az ép csontváz. E tényből két következtetést vonhatunk le; 1./ a sírrablók a felső zárólapot leemelve, a kó­sír felül fekvó halottait megbolygatták, 2./ újabb temetésnél, a megtelt kripta csontjait összegyűjtve visszahelyezték. Az első feltevést tartjuk valószínűbbnek. Meg kívánjuk je­gyezni, hogy feltáráskor a sír kőlapokkal volt fedve, amelyeket mi távolítottunk el. Saj­nos melléklet nem került elő. (32. kép) Közvetlenül a kőkeretes sírok mellett, váltakozva kerültek elő téglakeretes temetkezé­sek, amelyek - a 104. sír kivételével - bolygatottak voltak. E temetkezések nagyjából egyszinten feküdtek a kőkeretes sírokkal és formailag hasonlatosak hozzájuk; láb irá­nyában keskenyedtek követték a halott méreteit. Az említett sírok oldalfalai 3-4 sor tég­lából épültek fel. Az alkalmazott téglák mérete eltérő; a 93. sír téglamérete 27x16x7 cm, a többinél 30x15, 5x6,5 cm-es téglákat építettek be. Ez utóbbi megegyezik a kápolna tég­lafalazatát alkotó elemek méreteivel. A 103. sír kialakításakor a tégla mellett kődarabo­kat is használtak a sír elkészítéséhez. A 100. sírból gyermekcsontváz maradványai kerül­tek elő. Ez a sír nagyobb volt, mint amit a tetem mérete megkívánt volna. Érdekessége, hogy a halott lábánál egy - a kápolna építőanyagával egyező méretű - ép téglát helyez­tek el, talán abból a meggondolásból, amelyet a 109. sírnál is megfigyemetünk A - csecsemő földi maradványait rejtő - 104. sír sértetlenül maradt meg. Belső mérete 84x40 cm. Oldalfalai tégladarabokból épültek fel. A sírt a lábánál egy 60x30 cm-es ke­ménymészkőlap fedte, mellette egy 90x50 cm-es nagyságú piszkei vörösmárványlap fe­küdt. A márványlap három oldala megmunkált, a negyedik letöredezett. A külső felüle­te kidolgozott, ezt az oldalát helyezték belülre. E követ másodlagosan használták fel. A sírban a csontváz elporladt. A sírok csontvázai háton, nyújtott helyzetben feküdtek. A karok a váz mellett, vagy deréktájon, vagy mellen összekulcsolva helyezkedtek el. Előfordult, hogy a jobb kar a test mellett feküdt, a bal kart ellenben hasra helyezték. (95. sír) A 107. sírban a jobb kart fektették mellre, a bal kar deréktájon kapott helyet. A lábak párhuzamosan egymás mel­lett feküdtek. A koponyák általában arccal felfelé néznek esetenként a fej jobbra, vagy balra billent. (110, 114, 103. sír) A feltárt temetőrészletből megállapítható, hogy a templomtól keletre és délkeletre a temetkezések jellege árpádkori köznépi temetőre utal. Fontos datáló darab az S végű hajkarika. A halott fejéhez, lábához helyezett tégla is árpádkori, templom körüli teme­tőink jellegzetes eleme. A sírok mellett és környékén előkerülő XII-XIII. századi cserepek a temető használatát a XII. századtól valószínűsítik A kutatások tanúsága szerint a kő- és téglakeretes sírokban való temetkezés jellemző

Next

/
Oldalképek
Tartalom