Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A korai templom körüli temető

kolostorainkban. Az utóbbi években több helyen feltártak hasonló temetkezéseket. A sírok, sajnos általában melléklet nélküliek. A somogyvári bencés apátság kutatása során, koporsós temetkezések mellett, kó- és tégla ládába, keretbe helyezett halottakat is feltártak. A kutatás a monostorok temetőiben, a tető nélküli kőládasírok megjelenését, a XII. század végére, XIII. század elejére helyezi.

60 A Nagyecsed-sárvári családi monostor kutatásakor, a templomban és kápolnában, illetve a templom déli oldalán kerültek elő téglasírok. E - többségükben bolygatott - temetkezések nehezen datálhatok A leletanyag XI-XV. századi folyamatos temetkezésre mutat, amely gazdagabb társadalmi réteghez köthető. A kutatók elkülönítik a keleti, nyugati és északi oldali temetkezéseket, amelyek a X-XIII. századi köznépi temetőre utalnak.

61 Herpályon a nagyméretű, - feltehetően bencés vagy premontrei - templom mellett 75-110 cm mélységben 28 téglakeretes sír került elő. A sírföldben IX-XII. századi edénytöredékeket is találtak. Az egyik sírban a halott kezei között II. Géza (1141-1162) korabeli pénz feküdt. A monostor építését a XII. század közepe utáni időre helyezik.

62 A Vésztó-Mágori halom tetején, a Csolt monostor keleti szárnyában, téglapadozat alatt, négy felnőtt és öt gyermek csontvázát találták meg, téglakeretben, melléklet nélkül. A padozaton egy ott maradt XII. századi ezüstpénz került elő. A templom keleti végénél is feltártak téglával körberakott barátsírokat. A köznépi temető a nyugati részben helyezkedett el. A sírokról az ásató nem közöl részleteket, de feltehetően korai temetkezésekről van szó. Az első templomot itt a XI. század második felében építették.

63 Esztergom-Alsó szigeten, a bencés apáca kolostor feltárásakor a templom déli oldalán sűrű temetömezőt tártak fel. A temetkezések többsége melléklet nélküli, durva faragott, süttői kőlapokkal fedett kő- és téglasír, de koporsós sírokat is találtak Az egyik bolygatatlan kósírban XII. századi érem került elő. Egy kősírban XIII. századi gyűrűt is találtak Kána kolostor feltárásakor kőkeretes sírokat ástak ki. Pécsváradon kisebb kőlapokkal fedett sírok kerültek elő. Boldván, a templomtól északra fekvő káptalanteremben többosztatú sírrendszert tártak fel.

65 Kolostoraink és középkori székesegyházaink mellett, egyszerű árpádkori falusi templomaink körüli temetőben is találunk egy-egy, kegyúri temetkezésre utaló rangosabb kőés téglakeretes sírt. Kiváló példája ennek a Jászdózsa-Kápolna halom korai XI-XII. századi, egyenes szentélyzáródású temploma melletti temető XI-XII. századi kősírja.

66 A példák arra utalnak, hogy a XII. századtól már tégla- és kőkeretes sírokban temetkeztek kolostorainkban, - általában kiemelt helyen, meghatározott területen, a köznépi temetkezésektől elkülönülve. Vértesszentkereszten a kiemelt kegyúri sírokat a templom déli fala és a kolostor által közrefogott területen helyezték el. Az apátságra vonatkozó első okleveles adatunk 1146-ból származik. Fulco hospes végrendeletében Ugrin comes Vértesben fekvő monostorának birtokot adományozott.

67 Eszerint a XII. század közepe előtt már bizonyítható itt bencés apátság működése. Az épületmaradványok, a korai leletanyag a megfigyelt temetkezési szokások néhány jellegzetessége arra utal, hogy legalább a XII. század első harmadától használják itt a temetőt. A korai épületegyüttesektől délre, a XIII. század húszas éveire elkészült a nagy apátsági templom. A kegyurak ezidőtől kezdve ide temetkeztek sót e területre került a köznépi temetkezés is. A korai templom szakrális használata a XV. század utolsó negyedében végleg megszűnt. Amikor a gótikus kolostor északi szárnya megépült, és a templom épülete átépült, világi funciót kapott.