Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

nyeit tudtuk szétválasztani. Ezek hét kályhára utalnak. Felépítésük megegyezik a Nagy Lajos-kori kályhák kialakításával. A kályhák előlapjainak ábrázolása a lovagvilág felfogásának felel meg. A témák; mesejelenet, heraldikus ábrázolások (címerek címeralakok), képzeletbeli szörnyalakok (griff, sárkány), a fórangúak életéből vett jelenetek (vadászat, táncoló lovag uralkodópár ábrázolása). A kályhák sokszögletű felsőtestéhez tartozó darabok, valamint az oromcsempék kiképzései gótikus építészeti részleteket utánoznak A vértesi anyagban ez utóbbiakból kevesebb maradt meg. A kályhák kevés kivétellel mind mázasok. Egy kályhába különféle színű mázas példányokat építettek be. A kályhák korának meghatározásánál a technikai vizsgálatok mellett az előlapokon megjelenő címerképekre is támaszkodtunk. A vértesi első kályhához tartozó nyolc csempetípust tudtunk elkülöníteni. Ezek sárga, sárgászöld, barna, sárgásbarna és zöld ólommázzal készültek A csempék előlapján több jelenet, ábrázolás látható: Zsigmond magyar pólyákkal és heraldikailag jobbra néző sassal négyeit címere (37. tábla, 2); „állatmese illusztráció"; nagy tölgyfa alatt szikák között állatfigurák (37. tábla, 3); félcsempe plasztikus szőlő terméssel, indákkal, levelekkel (37. tábla, 4); táncoló fúvóshangszeren játszó lovagfigura sarokcsempén (38. tábla, l),;címeres csempe, pajzsában Zsigmond magyar pólyákkal és brandenburgi sassal négyeit címere, körben sárkány pajzsra tekeredik (38. tábla, 2). Ismeretes egy háromszögletű oromcsempe is, tükrében szőlőfürt, indák keretezésével. Ez utóbbi csak a vértesi anyagban található meg. A táncoló lovag alakja a mi anyagunkban más; szebb megmunkálású, mint a budai. Ott más az alak ruhák képzése, a lovag nem játszik hangszeren, eltér lába tartása. E csempénél elnagyoltabb a munka, más negatívval készült, mint a budai darabok

165 A többi említett csempe azonban a budai anyagban mind megtalálható. Felállítottak még kályhát a visegrádi alsó palotában, a pesti Castrum krályi házában, a nyék kastélyban, az esztergomi várban,

166 A budai I. csoporthoz tartozó darabok kerültek elő a solymári

16 - és várpalotai várból.

168 A tárgyalt csempéken Zsigmond magyar pólyákkal és brandenburgi sassal négyeit címere dominál. A pólyák a királyi méltóságot jelentik amelyet brandenburgi jelvénnyel egyesítettek. Feltűnik a sárkányrend jelvénye is. Zsigmond lovagi társaságot alapított, melynek tagja lett 22 báró. Az uralkodó, az alapító okevelet 1408 december 12-én állította k. Budán a Friss palota építése 1411-ben történt. Ott állították fel a kályhát a munka elvégzése után. A Vértesben ezt követően az 1410-20 között készült az első kályha. Több darabja kapcsolódik a budai anyaghoz, de eltérések is adódnak (táncoló lovag oromcsempe más). E műhely készítette a kályhát. A budai II. csoport műhelyébe sorolható hét vértesi csempe típus, de ezek két kályhához tartoztak A csempéken zöld, sárga, fűzöld, barna, zöldesbama, sárgásbarna mázat alkalmaztak Az egyik csempén szőlőfürt figyelhető meg indás levelekkel. E típust négy négyzetes elólapú és egy félcsempe képviseli. Egy téglalapformájú, dongáshátú csempe előlapján tagolt keretben Zsigmond magyar király pólyákkal és cseh oroszlánnal négyeit címere, melyet két címertartó figura tart. A címer felett csúcsíves, mérműves nyílásokban címertartó figurák

169 Az utóbbi darabokat a keret egyezése is összekapcsolja. A további típusok közé tartozik egy címeres csempe, amelyen Zsigmond magyar pólyákkal és cseh oroszlánnal négyeit címerének pajzsát címerre kapaszkodó sárkány övezi. A sárkány testén kis címer látható, kettős kereszttel. A példáyn azért is fontos, mert a budai anyagban csak ks töredékét sikerült feltárni (38. tábla, 3) és máshonnan sem került eló ez a típus.

170 A további három csempe egyikén Zsigmond címere a cseh oroszlánnal, növényi díszszel, a másikon ágaskodó griff látható; a harmadik darab háromszögletű oromcsempe